Csütörtök délután fél öttől fél hatig folytat vitát az Európai Parlament (EP) állampolgári jogokkal, bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága (LIBE) arról, hogy milyen következményekkel járhatna, ha valamely tagállam a halálbüntetés újrabevezetéséről döntene – közölte hétfőn az EP sajtószolgálata.

A kérdés annak nyomán merült fel az EP-ben, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök április 21-i pécsi látogatásán a kaposvári dohánybolti gyilkossággal kapcsolatos kérdésre válaszolva a halálbüntetés „napirenden tartása" mellett foglalt állást. Az EP múlt heti strasbourgi plenáris ülésének megnyitásakor, hétfőn egy osztrák szociáldemokrata EP-képviselő felszólította Martin Schulz EP-elnököt, hogy lépjen fel az ügyben. Az EU-országokra nézve kötelező közös uniós joganyag – ezen belül is az alapjogi charta – kifejezetten tiltja a halálbüntetést.

Schulz a felszólítás nyomán közölte, hogy telefonbeszélgetést kezdeményezett Orbán Viktorral. Erre a beszélgetésre csütörtökön került sor. A magyar kormányfő arról tájékoztatta az EP-elnököt, hogy nem tervezi a halálbüntetés bevezetését, de a kérdésről „vita van" Magyarországon – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A kormány be fogja tartani az Európai Unió jogát – tette hozzá.

Armin Machmer, Schulz szóvivője aznap megerősítette az MTI-nek azt az értesülést, hogy a LIBE a következő héten foglalkozik az üggyel.

Orbán Viktor az Echo TV Mélymagyar című, pénteken sugárzott műsorában azt mondta: korainak tartja megválaszolni a kérdést, hogy be kell-e vezetni a halálbüntetést vagy sem, de fontosnak tartja, hogy beszéljenek róla.

Machmer múlt csütörtökön a halálbüntetés ügye mellett Orbán Viktor egy másik kijelentését, az illegális migránsokkal kapcsolatban kifejtetteket is a LIBE által megvitatandó témaként említette. Az EP most hétfői közlése azonban – amely a LIBE-ülés csütörtök délutánra való kitűzéséről szólt – csak a halálbüntetés esetleges újrabevezetésének következményeit, a jogi helyzet áttekintését említette napirendi pontként.