EP-választás - A mandátumszerzéshez szükséges szavazatarány és a választási küszöb

Forrás: MTI

Az EP-választáson az országok maguk alakíthatják ki a választási rendszerüket (az unió által megjelölt keretek között), így például minden ország maga dönthet arról, hogy alkalmaz-e a választás során a mandátumszerzéshez szükséges úgynevezett jogi küszöböt. Az EU országainak fele úgy döntött, az érvényes szavazatok bizonyos százalékához köti a mandátumszerzést.

Az úgynevezett jogi küszöb a választójogi törvényben azt az előre meghatározott szavazatmennyiséget jelenti, amelynek elérése a mandátumszerzés feltétele. A küszöb funkciója a választáspolitológiai szakirodalom szerint az, hogy a politikai stabilitás érdekében mérsékelje a bejutó pártok számát.

Az EP-választáson nem alkalmaznak jogi küszöböt Belgiumban, Bulgáriában, Dániában, Észtországban, Finnországban, Hollandiában,  Írországban, az Egyesült Királyságban, Luxemburgban, Németországban, Máltán, Portugáliában, Szlovéniában és Spanyolországban. Németországban öt évvel ezelőtt még 5 százalékos jogi küszöb volt meghatározva az EP-választáson.

Azok az országok, amelyek alkalmaznak jogi küszöböt, a leadott érvényes szavazatok 1,8, 3, 4, illetve 5 százalékában határozzák meg a mandátumhoz jutás feltételét. A 28 tagállam közül egyedül Cipruson alkalmaznak 1,8 százalékos, Görögországban pedig 3 százalékos küszöböt. Öt évvel ezelőtt Cipruson még nem alkalmaztak jogi küszöböt az EP-választáson.

Ausztriában, Olaszországban és Svédországban a szavazatok 4 százalékát kell elérni.

A legmagasabb, 5 százalékos küszöböt alkalmaznak Csehországban, Franciaországban, Horvátországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában.

A választójogi törvényben rögzített úgynevezett explicit küszöbön túl a listás választási rendszerekben létezik az implicit küszöb is, amely az utolsó mandátum elnyeréséhez szükséges szavazatmennyiséget jelenti. A jogi küszöb átlépése azonban éppen az implicit küszöb miatt nem jelent automatikusan garanciát a mandátumszerzésre, vagyis előfordulhat, hogy járna mandátum a pártnak, csak nem jut, mivel az utolsó mandátum megszerzése több szavazatba kerül, mint amennyi a pártnak van.