Felavatták a nemzeti emlékhelyet jelző márványoszlopot (sztélét a Pákozdi Katonai Emlékparkban. L. Simon László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője emlékeztetett: a 2010-es kormányalakítás után vita alakult ki szakmai körökben is a nemzeti emlékhelyekről, és végül a kormány eredeti tervéhez képest két további emlékhely is létesült, ezek egyike a pákozdi. 

A nemzet, a hazaszeretet és a honvédelem fogalma egymástól elválaszthatatlan - mondta. A honvédelem ügye túlmutat az 1848-as pákozd-sukorói csatán, ennek szellemében született meg az emlékpark, ahol jól megférnek az aradi vértanúkra emlékeztető kopjafák, az 1956-os forradalmat jelképező harckocsi, valamint a két világháború és a mai békefenntartók emlékhelye.  

Benkő Tibor vezérezredes, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke avatóbeszédében hangsúlyozta, hogy a magyar honvédsereg születése és első győztes csatája 165 éve hirdeti, hogy a honvédség a magyar hazáért született meg. Az emlékpark a győztes csata óta összeforrt a magyar nép sorsával, és az eltelt évtizedek sikereit és tragédiáit hirdeti.  

Az emlékpark fő feladata az emlékeztetés: a most élőknek és a jelenleg szolgálatot teljesítő katonáknak az elődök hősiességét mutatja meg, emellett útmutatást ad a jövő nemzedékének is – mondta.

Szakály Sándor egyetemi tanár, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja elmondta, hogy kötelességünk megemlékezni azokról, akik sokat tettek azért, hogy 1100 éve létezzen egy nemzet a Kárpát-medencében. Szüksége van a nemzetnek arra, hogy megjelöljük a számára fontos történelmi helyszíneket.