Ulrich Kleppmann, a Hanns Seidel Alapítvány magyarországi képviselője szerint ha egy párt kétharmados többséget szerez a törvényhozásban, felelősen, bölcsen kell használnia a hatalmát, és nem szabad elfeledkeznie a választókról, akik felruházták ezzel a hatalommal. A német szakértő a Mire jó a kétharmad? címmel a Nézőpont Intézet által szervezett budapesti tanácskozáson kiemelte, 2003 és 2008 között Bajorországban a keresztényszociális CSU kétharmados többséggel kormányzott, de a helyzet nem hasonlítható össze teljesen a jelenlegi magyarországi parlamenti viszonyokkal, mert Bajorország a föderális német állam része, tartományként például nincs önálló kül- és védelempolitikája.

Mint emlékeztetett, az 1974-es választásokon – amelyen 77,7 százalékos volt a részvételi arány – a szavazatok 62,1 százalékát szerezte meg a CSU, így az akkor 204 fős parlamentben 132 képviselői helyet kapott, ami néggyel volt kevesebb a kétharmadnál. 2003-ban azonban a párt 60,27 százalékos eredményével 124 mandátumot szerzett a 180-ból, ami négy hellyel több volt, mint a kétharmad – idézte fel. Hozzátette: ekkor a részvételi arány alacsony, 57,1 százalékos volt, vélhetően a CSU szavazói jóval nagyobb arányban mentek el voksolni, mint a többi pártéi.

A CSU ezzel a felhatalmazással megváltoztathatta az alkotmányt – mutatott rá. Kifejtette: a kormány ezt az ellenzékkel konszenzusban tette meg. A szigorú költségvetési fegyelem is fontos célja volt a kormánynak, ezzel elérték, hogy 1946 óta először, 2006-ra egyensúlyba került a költségvetés.Kiemelte, emellett közigazgatási reformokat is hoztak, feloszlatták az 1625 óta létező bajor legfelsőbb bíróságot, és eltörölték a középiskolák utolsó, ötödik évfolyamát.

A szakértő hangsúlyozta, mandátumuk utolsó évében a CSU lecserélte a miniszterelnököt, Edmund Stoibert, utána a vezetőik már nem tudták meggyőzni a választókat, így 2008-ban 43 év után a párt elveszítette abszolút többségét a választásokon, jelenleg a liberális FDP-vel koalícióban kormányoz.

Ulrich Kleppmann szerint valószínűleg nem sikerül még egyszer kétharmados felhatalmazást szereznie a CSU-nak Bajorországban. A 2003 és 2008 közötti időszak konklúziójaként azt állapította meg, hogy a kormány a fontos döntéseket konszenzussal hozta.

Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet elemzője elmondta, hogy 2010-ben a Fidesz-KDNP szövetség kivételes és világos felhatalmazást kapott a szavazóktól. A kormány célja a jól működő állam kiépítése, remélhetőleg ezt elérik, és hatékonyabb állam jön létre. A 2014-es választás dönt majd arról, hogy a társadalom legitimálja-e a most meghozott intézményi reformokat.

A jegybanktörvényről azt mondta, a jogszabály továbbra is garantálja a központi bank függetlenségét, a választójogi törvénnyel kapcsolatban pedig úgy vélekedett, az nem feltétlenül biztosítja az újraválasztásukat, a kormány leváltható, ha a szavazók úgy döntenek.