Gulyás Gergely: A megmaradáshoz értékteremtő, erős közösségek kellenek

Ha meg akarunk maradni, akkor értékteremtő, erős közösségekre van szükség, településekre, ahol nem elfogy, hanem erősödik a magyar élet – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden Budapesten, a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja alkalmából a Rákóczi Szövetség Európa Hajón tartott megemlékezésén

MTI

Gulyás Gergely a felvidéki magyarok „lakosságcserének mondott kitelepítését” a második világháború harcait követő leszámolások, etnikai tisztogatások, kollektív büntetések igen fájdalmas fejezetének nevezte, amikor egy egész nemzetrészt csonkítottak meg és tettek minden jogalap nélkül földönfutóvá.

A tárcavezető megjegyezte: a magyarságnak azonban egyik legfontosabb képessége a megmaradás és az újrakezdés képessége.

A Trianon után eltelt időszak legfontosabb tanulsága, hogy a magyarság kultúrájának fontos eleme a megmaradás kultúrája – fogalmazott. Hozzátette: egy ember nem, de az „összekapaszkodásra képes”, egymásra figyelő emberek közössége meg tud maradni.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter köszönetet mondott a Rákóczi Szövetségnek, illetve azoknak a felvidéki településeknek, amelyekben a magyarság lélekszáma emelkedett. Hozzátette: továbbra is számíthatnak a magyar kormányra.

Gulyás Gergely beszédében megemlékezett a kárpátaljai magyarokról is, akik közül az ukrajnai háború miatt sokan kényszerültek elhagyni szülőföldjüket, vagy éppen ott maradtak, és rendkívüli nehézségekkel néznek szembe.

A mi feladatunk Közép-Európában az, hogy az egymás közötti együttműködést és a békét megőrizzük – jelentette ki.

Bárdos Gyula, a legnagyobb felvidéki magyar közéleti és kulturális szervezet, a Csemadok elnöke hangsúlyozta: a második világháborút követően sokan váltak a politikai erőszakkal végrehajtott kitelepítések áldozatává a Felvidéken, Magyarországra több mint 89 ezer embert költöztettek át.

Bárdos Gyula nehezményezte, hogy máig érvényben vannak a Benes-dekrétumok, és semmiféle erkölcsi vagy anyagi kárpótlás nem történt azóta sem.

Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke ismertette: a hivatalos szlovákiai adatok szerint tavaly szeptemberben 3654-en léptek a magyar iskolák első osztályaiba, ami 312 gyermekkel több, mint egy évvel korábban. Hozzátette: a magyarok által lakott járásokban az összes iskolakezdőhöz viszonyítva ugyanebben az időszakban három százalékkal nőtt a magyarul tanuló gyermekek aránya, és 2010 óta nem csökken a magyar diákok abszolút száma és számaránya sem a Felvidéken.

A Rákóczi Szövetség elnökének tájékoztatása szerint a tavalyi szlovákiai népszámláláson 422 775-en vallották magukat magyar nemzetiségűnek, és további 34 089 ember egy másik nemzeti identitással együtt a magyart is megjelölte. Eszerint összesen 456 864-en vallották magukat magyarnak, tíz évvel korábban pedig 458 467 magyart számoltak össze - mondta.

Csáky Csongor kiemelte: a népszámlálás szerint 80 szlovákiai településen nőtt a magyarok száma és számaránya a tíz évvel korábbi adatokhoz képest. Ezeknek a településeknek a vezetőit köszöntötte a Rákóczi Szövetség elnöke a Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a rendezvényen.