Az Országgyűlés hétfőn kezdte meg nyári rendkívüli ülésszakának utolsó ülését. A képviselők az első napon a jövő évi büdzséhez beérkezett módosító javaslatokról tárgyaltak és szavaztak, majd pénteken voksolnak a jövő évi büdzsé elfogadásáról.

A jelenlegi tervezet számai bizonyos feltételek teljesülése esetén lehetővé tehetik, hogy az államadósság 70 százalék alá essen, amennyiben a hiány, valamint a GDP úgy alakul – magyarázta el Regős Gábor, a Századvég vezető makroközgazdásza az M1 hétfő reggeli műsorában.

Ha tovább folytatja a magyar kormány azt, hogy megelőlegezi az uniós támogatásokat, kifizeti, mielőtt megérkeznek az uniós pénzek, az beleszólhat a költségvetési hiány alakulásába, bár ez az uniós módszertan szerint számolandó hiányt nem érinti – tette hozzá a szakember.

Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a növekedés, a fenntarthatóság és a családok költségvetése lesz a jövő évi. Regős Gábor szerint a kormány 4,1 százalékos növekedési elvárása egy „ambiciózus terv”, a megvalósulására az elmúlt két év számai alapján van esély. Felhívta rá a figyelmet: éppen azért kell hatalmas tartalékokat képezni a költségvetésben, hogy ha mégsem valósul meg a növekedés több külső vagy belső, kedvezőtlen tényező miatt, akkor is tartható legyen az 1,8 százalékos államháztartási hiány.

Nagyobb infláció nem okoz problémát a költségvetésnek – mondta Regős Gábor, és a nyugdíjak reálértékének fenntartását hozta példaként: magasabb infláció esetén a nyugdíjkorrekcióra fedezetet nyújt a nagyobb áfabevétel, kisebb inflációnál pedig nő azok reálértéke. Kihangsúlyozta, az inflációt nem lehet pontosan előre jelezni, mert „mindig van olyan tényező”, ami megnehezíti az előzetes számításokat.