A rendszerváltás után negyedszázaddal megszülethet az első jogerős ítélet egy volt állampárti vezető elleni büntetőperben, ha a Fővárosi Ítélőtábla hétfőn érdemi döntést hoz az 1956 utáni megtorlások miatt megvádolt 94 éves Biszku Béla ügyében.

Biszku Béla az 1950-es évektől az állampárt vezetéséhez tartozott, 1956 után volt belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes.

A vád szerint Biszku Béla a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában.

A karhatalom kegyetlen leszámolásokat hajtott végre, halálos áldozatokat követelő sortüzeket adott le a fegyvertelen polgári lakosságra: 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál egy ilyen sortűzben hárman vesztették életüket, két nappal később Salgótarjánban pedig a karhatalmisták és szovjet katonai erők fegyvereitől negyvenhatan, köztük nők, gyerekek, egyikük csupán 10 éves volt. A vád Biszku Béla terhére rója azt is, hogy karhatalmisták 1957 márciusában három akadémiai kutatót súlyosan bántalmaztak Martonvásáron, ám ezért senkit nem vontak felelősségre.