A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról hozott 1990. évi IV. törvény elsősorban az emberek szabadságáról szólt – mondta Platthy Iván nyugalmazott államtitkár a törvény megalkotásának huszadik évfordulója alkalmából rendezett szegedi konferencián.
   
Platthy Iván a Gál Ferenc Hittudományi Főiskolán tartott előadásában kifejtette: húsz év alatt számos törvény ehhez a jogszabályhoz igazodott, erre épült. Ma százhúsz olyan törvény van érvényben, amelyben egyházakat érintő rendelkezések is megfogalmazódnak. Ez „alkotmányerejű törvény”, alapjában nem módosítható, hisz akkor az azóta ráépült törvényeket is módosítani kellene – tette hozzá.     

Paczolay Péter alkotmányjogász, az Alkotmánybíróság elnöke azt mondta: az 1990. évi törvény összességében alkotmányosan ma is megállja a helyét. A jogszabály a ráépült törvényekkel és gyakorlattal együtt fenntartható akkor is, ha néhány dogmatikai nehézség van benne, s a gyakorlatban megjelenik igényként az egyházalapítás szigorítása.
    
A törvényt 1990. január 24-én fogadta el az Országgyűlés. A jogszabály megteremtette a lelkiismereti és vallásszabadság érvényesülésének, valamint az egyházak és felekezetek, az egyházi intézmények működési szabadságának jogi feltételeit és garanciáit. A máig hatályban lévő törvény részletesen leírja a lelkiismereti és a vallásszabadság fogalmát, és kimondja, hogy az „mindenkit megillető alapvető emberi szabadságjog”.