Az igazságügyi államtitkár szerint igazságos büntető törvénykönyv (Btk.) született, az ugyanis a tettarányos büntetőjogi szemléleten alapul. Répássy Róbert ezt azután nyilatkozta az MTI-nek, hogy a parlament kormánypárti többsége elfogadta az új Btk.-t, amely a több mint harminc éve hatályos kódexet váltja majd 2013. július 1-jén.

A törvénykönyv elsősorban a bűnt bünteti, és csak másodsorban van figyelemmel az elkövető személyi körülményeire – mondta az államtitkár, hangsúlyozva, hogy a tettarányos szemlélet áll közelebb a társadalom igazságérzetéhez is.  

Az új Btk. szigorúbban bünteti a bűnismétlőket és az erőszakos bűncselekmények elkövetőit, fokozottabban védi a gyermekeket, az időseket és a fogyatékkal élőket, továbbá bezárja a kiskapukat a közélet tisztasága elleni cselekmények elkövetői előtt – sorolta a példákat. 

Répássy Róbert felhívta a figyelmet arra, hogy a kódex alapján a jövőben szélesebb lesz a jogos védelem lehetősége. Így jogosnak számít az önvédelem akkor, ha valakit éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan támadnak meg, hasonlóan, ha valakinek a lakásába éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan törnek be, illetve ha udvarára fegyveresen hatolnak be.  

Emlékeztetett: az új büntető törvénykönyv a negyedik a sorban az 1878-as Csemegi-kódex, az 1961-es és az 1978-as törvénykönyv után.  

Az új Btk. jelentősége csak az új polgári törvénykönyvéhez (Ptk.) mérhető, hiszen az alaptörvény mellett e két kódex határozza meg a jogrendszer alapját – mutatott rá az államtitkár, megjegyezve, hogy várhatóan ősszel az új Ptk. is az Országgyűlés elé kerül.