Mintegy 250-nel több frissen végzett, fiatal szakorvosjelölt állhat az idén munkába Magyarországon a rezidensrendelet egy hónappal ezelőtti módosításának köszönhetően – közölte a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős helyettes államtitkára Szolnokon.

Cserháti Péter a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórházban tartott sajtótájékoztatón utalt arra, hogy két hónappal a kormányzati átadás-átvétel után az új tárcának az ágazat működésképtelenné válását kellett megelőznie. Ezért az Orbán-kormány első intézkedései között július 7-én módosította a korábbi kabinet „röghöz kötő” rezidensrendeletét, amely azzal fenyegetett, hogy a 2010-ben végző, mintegy 660-670 orvostanhallgató kétharmada nem lép be a rendszerbe, hanem inkább külföldön próbál elhelyezkedni. Ez egy orvos képzésének 15-18 millió forintos költségével számolva bő négymilliárd forintos vesztséget jelentett volna az államnak – tette hozzá.

„Középtávon komplex orvoséletpálya-programban kell gondolkodnunk, de egyelőre csak arra vállalkozhattunk, hogy a taszító elemeket kivegyük a rendszerből” – mondta a szakpolitikus, hangsúlyozva: bár külföldön a hazai 100 ezer forintos nettó kezdő fizetés hatszorosát kínálják a magyar orvosoknak, a rendeletmódosítás nyomán számításaik alapján így is 231 ifjú medikussal több, a végzősök öthatoda marad a szülőföldjén, és lép be a hazai szakorvosképzésbe. A helyettes államtitkár elmondta, az új szabályozás többek között felmenti a szakorvosjelölteket az alól a kötelezettség alól, hogy rezidensi idejük után négy évig elsősorban addigi munkáltatójuknál vagy legalább Magyarországon, az állami egészségügyi szférában helyezkedjenek el. Lehetővé teszi számukra a szakképzés meghatározott okból történő – az eddigi három évvel szemben határozatlan idejű – megszakítását, ami elsősorban a gyermekvállalás megkönnyítését szolgálja. A szaktárca által megjelölt 17 hiányszakmában elhelyezkedők ezen felül 50 százalékos bérkiegészítésre is számíthatnak.