Magyarországnak olyan gazdaságpolitikát kellene folytatnia, amely megerősíti az országba, illetve a gazdasági kormányzásba vetett bizalmat, biztosítja a fiskális fenntarthatóságot, és javítja a befektetők megítélését az ország iránt – hangoztatta Iryna Ivaschenko, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) budapesti képviseletének vezetője kedden Budapesten, az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem tanácskozásán.

A „Magyarország pénzügyi helyzete – rövid távú kihívások a pénzügypolitikában" címmel megrendezett panelbeszélgetésen az IMF képviseletvezetője kiemelte: hosszabb távon Magyarország számára a gyenge növekedési kilátások jelentik a fő kihívásokat.

Az IMF egyetért a kormánnyal, hogy a gyenge növekedési prognózisok ellenére szükség van továbbra is a költségvetési fegyelem erősítésére, mivel a magyar államadósság és a költségvetés bruttó finanszírozási igényének GDP-hez mért aránya a feltörekvő országok közül Magyarországon az egyik legmagasabb – emelte ki.

Iryna Ivaschenko rámutatott: hosszabb távon növelni kell a magyar lakosság aktivitási rátáját, szükség van a foglalkoztatás bővítésére, hisz csak ez alapozhatja meg az ország jövőbeni gazdasági növekedését.

A befektetői klímát mindenképpen javítani kell Iryna Ivaschenko szerint, mert a korábbi évekhez képest a bejövő működő tőke igen alacsony szintet ér el, a beruházások rátája is visszaesett, és ez alááshatja a későbbi gazdasági növekedést.

A kormánynak a munkaerőpiacon tett intézkedéseit részben pozitívan ítélte meg Iryna Ivaschenko, különösen azt, hogy egyre több embert próbálnak visszacsábítani kormányintézkedésekkel a munkaerőpiacra.

Ezzel szemben a minimálbér nagy arányú emelése Iryna Ivaschenko szerint nemcsak a munkaerő költségeit emeli meg, hanem az ország versenyképességét is ronthatja.

Az IMF képviseletvezetője aláhúzta: az államháztartási deficitet hosszabb távon is csökkenteni kell, mert szükséges az államháztartás jelenlegi, GDP-arányosan magas adósságának mérséklése, ami jelentős mértékben hozzájárul Magyarország külső sérülékenységéhez.

Hangsúlyozta, hogy bár az idei költségvetés jelentős költségvetési konszolidációt tartalmaz, a konszolidáció összetétele legalább olyan fontos, mint a mértéke. Hozzátette, hogy a költségvetési konszolidáció jelenlegi szerkezete kedvezőtlen hatással lehet a jövedelem-eloszlásra és a növekedésre.  Arra is felhívta a figyelmet, hogy a strukturális reformok végrehajtása és a gazdasági kormányzásba vetett bizalom növelése támogathatja a növekedést.