A szavazás napján a szavazatszámláló bizottság elnöke felelős a szavazóhelyiségben a rend fenntartásáért, a rendkívüli eseményekről jegyzőkönyvet kell vezetnie a bizottságnak, és haladéktalanul tájékoztatnia kell az eseményekről a helyi választási iroda vezetőjét.

A rendkívüli eseményeket közzé kell tenni a Nemzeti Választási Iroda honlapján is, vasárnap délelőtt négy ilyen bejegyzés volt olvasható, rosszullétekről, balesetekről szóltak, és egy esetben azt rögzítették, hogy a választópolgár véletlenül az urnába dobta az igazolványát.

 Az országgyűlési választás ideje alatt csaknem 70 rendkívüli eseményt regisztráltak a választási informatikai rendszerben, a jelentésekben rögzítették például az áramszüneteket, a beszakadt urnákat, a rosszulléteket, a fülkében maradt szavazólapokat.

 A szavazás napján a szavazókörben rendkívüli eseménynek kell tekinteni minden olyan történést, amely a választás szabadságát vagy titkosságát, illetve a választás lebonyolítását veszélyezteti. Ilyen lehet például, ha rosszullét miatt mentőt kell hívni egy választópolgárhoz, esetleg a bizottság valamely tagjához, haláleset történik a szavazóhelyiségben, bombariadó van, tűz üt ki, áramszünet van a szavazóhelyiségben.

A rendkívüli eseményeket súlyuk szerint két csoportba lehet sorolni: az egyik körbe azok tartoznak, amelyek az szszb elnökének döntése alapján gyorsan megszüntethetők, elháríthatók, így a szavazás folytatását nem veszélyeztetik.