Jogegységi eljárást kezdeményezett a devizahitelek érvényességének bírói gyakorlatban felmerült elvi kérdéseiről Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője.

Az indítvány hét elvi kérdést vet fel, a többi között azt, hogy a devizahiteles szerződések érvényesek-e, vagyis ütköznek-e jogszabályba, nyilvánvalóan jó erkölcsbe, tisztességtelen szerződések-e, uzsorás szerződések-e, illetve színleltek-e, megtévesztés, tévedés folytán kötött szerződések-e?   

Az indítvány szerint a Kúriának állást kell foglalnia arról is, milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy orvosolják a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik szerződő fél lényeges jogos érdekét sértő hatását, illetve amennyiben a devizaalapú kölcsönszerződések bármely okból érvénytelenek, az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei - érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása, hatályossá nyilvánítás - közül melyik jogkövetkezményt mikor indokolt alkalmazni.   

Megoldandó kérdés a többi között az is, hogy az egyes érvénytelenségi okok az egész szerződés érvénytelenségét, avagy részleges érvénytelenséget - az adott szerződési feltétel érvénytelenségét - eredményezik-e, és melyek a részleges érvénytelenség jogkövetkezményei.  

Az indítvány felveti azt is: az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményeinek? Csak akkor, ha az adós maga is ki tudja számolni, hogy a kamat, a költség és a díj milyen arányú emelését tették lehetővé az időközben bekövetkezett változások, avagy elégséges, ha maga az egyoldalú szerződésmódosításhoz tartozó "oklista" átlátható, és az egyoldalú szerződésmódosítások körében vizsgálható, hogy a módosításra a ténylegesség, az arányosság és szimmetria elvének betartásával került-e sor.

Az indítvány kitér arra is, hogy a pénzintézetet milyen tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerződés megkötésekor, annak elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár, illetve hogy a devizaalapú kölcsön egyáltalán milyen tartalmú, devizakölcsön-e vagy forint?

    Az indítvány szerint már társadalmi problémát jelent a devizaalapú kölcsönszerződések több százezres száma, a tartozások nagyságrendje, a nem teljesítő adósok egyre növekvő aránya és a szerződések érvényességét vitató perek számának emelkedése.