Bár a települési képviselő-testületek, polgármesterek megválasztásában nemcsak a magyar és az uniós állampolgárok, hanem bevándorlók, letelepedők és menekültek is részt vehetnek, ha van bejelentett magyarországi lakóhelyük, összességében mégis kevesebben voksolhatnak október 12-én, mint a parlamenti szavazáson.

Az országgyűlési választáson a magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárok (körülbelül 8 millió 20 ezren) szavazhattak, illetve a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok közül - akiknek szintén volt aktív választójoga - valamivel kevesebb mint 200 ezren vetették magukat névjegyzékbe. Vagyis több mint 8 millió 220 ezren voksolhattak áprilisban. 

 Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán nemcsak a nagykorú, magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok szavazhattak, hanem az Európai Unió más tagállamainak Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgárai is, ha nyilatkoztak arról, hogy választójogukat Magyarországon kívánják gyakorolni. Azaz az EP-választáson elvileg az időközben nagykorúvá válókkal 8 millió 40 ezer magyar választópolgár mellett 107 ezer uniós választópolgár is szavazhatott volna, ám közülük csak 1600-an vetették magukat névjegyzékbe.  

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán nemcsak a nagykorú, magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar és uniós állampolgárok szavazhatnak, de a menekültként, bevándorlóként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyt is megilleti a választási részvétel joga. Vagyis az időközben nagykorúvá válókkal a 8 millió 56 ezer magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar választópolgár mellett a körülbelül 107 ezer uniós választópolgár és a bevándorlók, menekültek, letelepedők is - körülbelül 21 ezren - voksolhatnak októberben. Ez azt jelenti, hogy október 12-én körülbelül 8 millió 180 ezren voksolhatnak majd, ami valamivel kevesebb, mint az országgyűlési választáson voksolásra jogosultak száma.