Sikerült áttörni a hallgatás falát - hangsúlyozta Menczer Erzsébet fideszes országgyűlési képviselő, a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen szombaton Budapesten.

 

A Szovjetunióban volt magyar politikai rabok és kényszermunkások szervezetének (Szorakész) rendezvényén Menczer Erzsébet, a szervezet elnöke a Derkovits Gyula Általános iskola udvarán elmondta: a szovjet megszállók ebben az épületben is vallatták a magyar embereket, majd ítélet nélkül hurcolták őket a Gulag-táborokba, ahogy politikai érdekeik kívánták. Mint hozzátette: a túlélőket arra kényszerítették, hogy egymás között, s még családi körben se beszéljenek a történtekről. A rendszerváltás - ami szavai szerint inkább "módszerváltás" volt - és a Szovjetunió szétesése óta a magyar kormányok nem tiltották a megemlékezéseket, de a civil szervezeteket korlátozták. A fideszes képviselő szerint, jövő tavasszal egy ilyen irányú visszarendeződés lehetőségéről is szavazni kell.

    

Az Országgyűlés tavaly Menczer Erzsébet határozati javaslata alapján nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává. 

 

L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának fideszes elnöke beszédében köszönetet mondott Menczer Erzsébetnek az elsöprő többséggel megszavazott országgyűlési határozatért, amellyel a politikai diskurzus és ezen keresztül a közbeszéd tárgyává tette ezeket a tetteket, amelyeket gyalázatos hallgatás övezett. Ez a határozat a kollektív amnézia felszámolását tűzte ki célul. 

    

Mint kifejtette: békeidőben százmillió embert pusztítottak el ideológiai okból. Ártatlan emberek tízmillióit küldték halálba és tízmilliók életét tették tönkre. Köztük nyolcszázezer magyart hurcoltak el a Szovjetunióba, akik nem követtek el semmit, akiket koholt vádak alapján ítéltek el. "Nem szabad úgy tennünk, mintha mindez nem történt volna meg" - szögezte le.