A magyar kormány az elmúlt időszakban számos lépést tett az energiahatékonyság növelése érdekében, a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban pedig az egyes operatív programok keretében lehetőség nyílik a lakáscélú energiahatékonysági fejlesztések támogatására is – mondta Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár az MTI-nek abból az alkalomból, hogy pénteken tartják az Energiahatékonyság Nemzetközi Napját.

Az energiahatékonyság növelése érdekében a kabinet nemrégiben elfogadta a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát. A dokumentumban előirányzott épületenergetikai intézkedéseknek köszönhetően jelentősen csökkenhetnek a lakosság rezsiköltései. A számítások szerint a 2015. január elsejétől érvényes energetikai követelményeknek megfelelően mintegy 700 ezer lakás és 2400 középület épületenergetikai korszerűsítésével érhető el a 2020-ig előirányzott energiahatékonysági célérték.

Szabó Zsolt kifejtette: ugyancsak az energiahatékonyság növelését és a lakosság közüzemi terheinek mérséklését szolgálja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által 2014 szeptemberében elindított Otthon Melege Program, amely első három alprogramjával az elavult hűtő- és fagyasztógépek, kazánok és tüzelőberendezések nagyobb energiahatékonyságú készülékekre történő cseréjét, valamint a homlokzati nyílászáró-cserét támogatta közel 3 milliárd forintos keretösszeggel.

A háztartási nagygép csereprogramra 2015. február 3-ig mintegy 26 ezer pályázat érkezett be. A forráskeret tavaly decemberi emeléseknek és az egyes támogatások megnövelt összegének köszönhetően csaknem 23 000 háztartás szerezhet be új, magas energiahatékonyságú hűtő- vagy fagyasztó-berendezést, 30-40 ezer forinttal csökkentett vételáron. Idén január 27-én a tárca 15 812 pályázat támogatását hagyta jóvá. A fűtéskorszerűsítési alprogramra mintegy 2800 pályázat érkezett, míg a homlokzati nyílászáró-csere alprogramra közel 3000 – jelenleg zajlik e pályázatok feldolgozása – ismertette Szabó Zsolt.