A középtávú uniós költségvetésről egyeztetnek hétfői brüsszeli tanácskozásukon az EU-tagállamok Európa-ügyi tárcavezetői.

Az Általános Ügyek Tanácsának nevezett fórum – amelyen Magyarországot Győri Enikő, a külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára képviseli – az uniós országok állam-, illetve kormányfőinek csütörtök-pénteki rendkívüli csúcstalálkozóját készíti elő. Annak legfontosabb napirendi pontja a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós keretköltségvetés, amelyről már tavaly november végén meg akartak állapodni, de az akkori rendkívüli EU-csúcsértekezleten nem jött létre a megegyezés.

A jómódúbb, „nettó befizető" tagországok némelyike jelentős mértékű kiadáscsökkentést akar, míg a „nettó kedvezményezettek" – tehát azok, amelyek több támogatást kapnak a közös kasszából, mint amennyit abba befizetnek - szeretnék megőrizni a rendelkezésre álló uniós források legalább eddigi szintjét. Magyarország számára kiemelkedő jelentőségű az úgynevezett kohéziós – vagyis felzárkóztatási – finanszírozás, valamint a mezőgazdasági támogatási politika jövője.

A középtávú keretköltségvetést az Európai Parlamentnek (EP) is jóvá kell hagynia. Az EP-ben többségben vannak azok, akik továbbra is „ambiciózus" uniós büdzsét szeretnének. Részben érvényes ez az egyébként takarékoskodást szorgalmazó országok kormánypárti EP-képviselőire is. Így aztán – figyelmeztetnek parlamenti körök – a tagállami kormányok nem tornászhatják tetszésük szerinti mélységbe az uniós büdzsé összegét, hiszen egy ponton túl az EP nem lesz hajlandó azt megszavazni.

Ha nem sikerül kialakítani az új középtávú költségvetési kereteket, akkor 2014-től az eddigi keretek „élnek tovább" időarányos módon, ez azonban hatalmas feszültségeket okozna a mindenkori éves költségvetések pontosításakor.

Uniós diplomaták szerint azért is fontos lenne már most megállapodni a 2014-től életbe lépő keretszámokban, hogy a vita ne terhelje egyes jelentős EU-országok – elsősorban Németország – belpolitikai vitáit, az idei választási kampányokat.