A bizottság a kormánypárti képviselők 12 igen és az ellenzékiek 6 nem szavazatával általános vitára alkalmasnak találta az új Munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslatot.

Az ülésen a képviselők a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényjavaslatról is szavaztak. Ezt a javaslatot a kormánypárti képviselők 12 igen és az ellenzéki képviselők 6 tartózkodó szavazatával bocsátották általános vitára.

Czomba Sándor ezzel a javaslattal kapcsolatban hangsúlyozta: az új szakképzési törvény a duális képzés irányába kívánja elmozdítani a magyarországi szakképzést, úgy, hogy minél több kis- és közepes vállalkozást vonjanak be a gyakorlati képzés szervezésébe. A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény ennek a feltételeit kívánja megteremteni - mondta az államtitkár.

Az új Munka törvénykönyve fő pontjaival kapcsolatban Czomba Sándor elmondta: míg a hatályos Mt. nem rendelkezik a személyhez fűződő jogokról, ez az újban szerepelne, és egyértelművé teszik, hogy a magánszférát a munkáltató nem ellenőrizheti.

Az államtitkár ismertette, hogy a próbaidőnél a hatályos szabályozás él tovább, a próbaidő munkaszerződésben legfeljebb három hónap lehet, ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt - legfeljebb egy alkalommal - meghosszabbíthatják; ez utóbbi elem újítás.

Nem változik az alap-és pótszabadságok rendszere sem, de a munkavállaló az eddiginél több, hét nappal rendelkezhet szabadon, a gyermek születésekor pedig az apa számára 5 nap pótszabadság jár. Újítás, hogy a gyermekek után járó pótszabadságot mindkét szülő igénybe veheti - hangsúlyozta Czomba Sándor.

A műszakpótlékról elmondta: a több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék műszakpótlék jár. A műszakpótlékot az alapbérbe beépítve, vagy átalányban lehet meghatározni, ettől eltérhetnek az ágazati szabályok - ismertette Czomba Sándor.

Az államtitkár kiemelte, hogy a védett kor intézményét is beépítették a javaslatba, és fontos cél, hogy a család melletti foglalkoztatást segítsék. Hangsúlyozta, hogy a tervezetnek fontos eleme a foglalkoztatás rugalmasságának megteremtése, így az atipikus foglalkoztatási formák elterjedésének segítése, és új elem a munkakörmegosztás lehetősége.

Kollektív szerződést csak szakszervezet köthet, egy munkáltatónál pedig egy kollektív szerződés köthető. Azt a szakszervezeti vezetőt, aki a munkáltatóval konfrontálódik a munkavállalók érdekében, védelem illeti meg. A munkajogi védelem intézményére szükség van, a vita arról van, hogy milyen mértékű védelem és hány embert illessen meg.

Czomba Sándor a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényjavaslat kapcsán hangsúlyozta: jelenleg körülbelül 40.000 tanulószerződés van, nagy részük a nagyobb cégeknél, vállalkozásoknál, miközben a magyar munkavállalók kétharmadát a kkv-k foglalkoztatják. A kormánynak az a célja, hogy a 40 ezres szerződésszámot néhány éven belül akár duplájára növeljék azzal, hogy a kkv-kat is érdekeltté teszik a gyakorlati képzésben - jelezte az államtitkár.

A részletekről elmondta, hogy normatív finanszírozást vezetnének be. Jelenleg 440.000 forintot kapnak a cégek egy tanulóra hozzájárulásként, a változás az lesz, hogy a fajlagosan nagyobb anyag- és eszközigényű szakmáknál magasabb, - 500.000 forint feletti -, míg az alacsonyabbaknál 350-400.000 forint lesz a támogatás összege. A befizetendő szakképzési hozzájárulás összegét a foglalkoztatott tanulóknak nyújtott támogatás figyelembe vételével számolják ki, a többletet vissza lehet majd igényelni.

Jelenleg négy lábon áll a rendszer: tanulókat foglalkoztatnak a cégek, a szakképzési hozzájárulást befizetik a központi költségvetésbe, saját dolgozók képzésére fordítanak bizonyos összeget, vagy a térségi integrált szakképző központoknak (tiszk) átadnak bizonyos összeget. Utóbbi kettő a jövőben a központi költségvetésbe folyik be, és pályázatok útján osztják szét.

Czomba Sándor kiemelte: a jövőben saját dolgozók képzésére rendelkezésre állnak európai uniós források, erre a célra körülbelül 6-7 milliárd forint lesz, hasonlóan az idei és a tavalyi évhez. A közvetlenül átadható összegeket eddig a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, illetve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetnek lehetett befizetni, ezt a kettőséget a javaslat megszünteti, és jövőre csak a NAV kezeli, amivel javul a beszedés hatékonysága.

A változtatásról kifejtette, az iskoláknak, intézményeknek központilag átadott, több 100 milliárd forint forrás sokszor nem a képzést elősegítendő hasznosult, hanem működtetésre fordították.