Az egészségügyi államtitkár a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta: 17 milliárd forint jut közfinanszírozott járó- és fekvőbeteg-szakellátó intézményeknek. A sürgősségi ellátásra 3 milliárd, az intenzív ellátásra csaknem 1 milliárd forint, kifejezetten a "neuro invazív ellátás" fejlesztésére pedig 200 millió forint jut. A járóbeteg-szakellátók külön ösztönzésére 800 millió, az egynapos sebészetek fejlesztésére szintén 800 millió forintot fordítanak.

Az egészségügyi szolgáltatók többletköltségeire 247 millió forint jut. Közülük azon intézmények, amelyek az egyiptomi buszbaleset sérültjeinek itthoni ellátásán dolgoztak, további 10 millió forintot kapnak. További 1,7 milliárd forintot tesznek hozzá a laboratóriumi ellátás finanszírozásához, míg a kötelező tüdőszűrések támogatására 14 millió forintot fordítanak. Ennek kapcsán az államtitkár kiemelte, hogy egyes térségekben az elmúlt időben megnövekedett a tbc-s betegek száma.

Szócska Miklós mindezeken felül további pluszforrásokat is bejelentett, amelyek célzottan az ágazatban dolgozók munkakörülményeinek javítását szolgálják. Ezek közül kiemelte, hogy várhatóan még az év végén megjelenik egy új uniós pályázat, amelynek 6,6 milliárd forintos összege az egészségügyi intézmények foglalkoztatására fordítható forrást növeli.

Emellett a "rezidens kassza" mintegy 300 millió forintos maradványából az Országos Alapellátási Intézeten keresztül a háziorvos és a házi gyermekorvos rezidensek praxisvásárlását támogatják – mondta az államtitkár. Szócska Miklós ennek kapcsán azt is bejelentette, hogy a rezidensi ösztöndíjprogramban – a korábban kihirdetetthez képest többen – összesen 600 szakorvosjelölt és 16 kórházi szakgyógyszerész vehet részt.

Giró-Szász András kormányszóvivő a tájékoztatón kiemelte: a magyar kormány egyik elsődleges és legfőbb célja az egészségügy megmentése. Ennek részeként a kormány mindent megtesz, hogy javuljanak a munkakörülmények, ehhez olyan intézkedéseket hoz, amelyek javítják az egészségügyi dolgozók helyzetét.

Az egészségügyi rendszer átalakítása kapcsán azt mondta: a nagyobb állami felelősségvállalás nagyobb biztonságot jelent majd. Rugalmasabb, szakmaibb, komplexebb és költséghatékonyabb lesz a rendszer – tette hozzá a kormányszóvivő.