Az idei év a magyar mikro-, családi és kisvállalkozások életében rendkívüli súlyos helyzetet teremtett, és a jövő évi költségvetés sem kecsegtet sok jóval – nyilatkozta Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke.

Az IPOSZ elnöke szerint a magyar mikro-, családi vállalkozások átlagban kapacitásuk mintegy 5-5,5 százalékos visszaesését élték meg a válság miatt. Szűcs György utalt arra, hogy a szövetséghez tartozó, mintegy 200 szakmát képviselő kisvállalkozások egyes területen még ennél is kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek, például az építőiparban, ahol az utóbbi időben jelentős visszaesést könyveltek el a lakásépítések leállása, a lakáshitelek megváltoztatása miatt, továbbá folyamatosan kiszorulnak a javítás, a karbantartás, a felújítás piacról.

Az IPOSZ vezetője szerint a 2010-es költségvetés a mikro- és családi vállalkozások számára nem sok jóval kecsegtet. Látható, hogy jelentős forráskivonás történik a költségvetésben, a 2009. második félétől érvényben lévő szabályok, illetve a jövő évi előírások mintegy 950 milliárd forint forrásszűkét jelentenek, és a megrendelést hozó lakásépítések is nehezen indulnak be.

Szűcs György szerint sem az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban, sem az Új Magyarország Fejlesztési Tervben nincs olyan pályázati konstrukció, amely lehetővé tenné, hogy az érdekképviseletek segítségével beszerző, termeltető, értékesítő szervezetek jöjjenek létre a hátrányos térségekben lévő mikro-, családi és kisvállalkozások esetében. Megjegyezte: míg a mezőgazdaságban termelő, értékesítő szövetkezetek akár 50 millió forint induló tőkét kaphatnak, a klaszterek szervezéséhez a nagyvállalatoknak is van pályázati lehetőségük, addig a helyi piacán nincs szervező, kohéziós erő a családi és mikrovállalkozások esetében, holott ők termelni, kereskedni szeretnének.