Az uniós állam-, illetve kormányfők tanácskozására érkezve, vasárnap délelőtt Merkel azt mondta a rá várakozó újságíróknak, hogy le akarja hűteni a vérmes reményeket, hiszen nagyon bonyolult folyamatokról van szó, például ami az EFSF pénzügyi mentőmechanizmus működtetési módját illeti.

Más nyilatkozók viszont bírálták Németországot, mert szerintük az ottani belpolitikai eljárások túl lassúvá váltak, és ez nehezíti az uniós döntések gyors megszületését. A német parlament nem akadályozhatja meg, hogy az EU gyorsan cselekedjék - fogalmazott például Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezet "szóvivője".

A kancellár azt mondta, hogy az uniós alapszerződés esetleges megváltoztatásának a kérdése sem lehet tabu, hiszen EU-szinten erőteljesebb cselekvési lehetőségeket kell teremteni a pénzügyi válságok elhárítása érdekében.

Más nyilatkozatok ugyanakkor egyértelművé tették, hogy ebben a kérdésben sincs egyetértés a tagországok között. A svéd kormányfő, Fredrik Reinfeldt például kijelentette, nem tartja szükségszerűnek a szerződésmódosítást, hiszen az EU-nak a jelenlegi jogi keretek között is jelentős a mozgástere a válság kezelésére.

Az érkező állam- és kormányfők bizakodónak mutatkoztak abból a szempontból, hogy ha végleges megoldást nem is sikerül elérniük a mostani találkozón, komoly előrelépésre számítanak.

Az ülés előtti rádiónyilatkozatában Orbán Viktor miniszterelnök is úgy fogalmazott: az értekezleten komoly lépéseket tehetnek előre. A kormányfő úgy látja, szerdán nem kell ismét összejönniük a tagállamok vezetőinek, legfeljebb a pénzügyminisztereknek, illetve az eurózónához tartozó államok vezetőinek.

A brüsszeli találkozót elnöklő Herman Van Rompuy a válságkezelésben "talán legfontosabb" csúcstalálkozónak nevezte a mostanit.

Az euróövezeten kívüli országok vezetői közül többen leszögezték azt, hogy a közös pénzt sajátként még nem használó térség számára is fontos a zóna stabilizálása.

Több nyilatkozó kiemelten fontosnak tartotta, hogy legalább az adósságválság tovaterjedését megakadályozzák.

Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök - akinek országa a fő témák közé tartozik ezen az ülésen - hangoztatta, hogy minden szükséges lépést megtesznek a gazdaság tartós stabilizálásának érdekében. Hozzátette, hogy nem görög, hanem európai adósságválságról kell beszélni, és arra kell megoldást találni.

A most kezdődött EU-csúcstalálkozó fő célja egy átfogó, a piacok bizalmának visszaállítására képes intézkedéscsomag összeállítása.