Nem lesz teljes körű államosítás – derül ki a kormány által jóváhagyott, a Magyar Hírlap birtokába került törvénytervezetből. A koncepcióban  a minimálbér duplájáról induló, központilag finanszírozott pedagógusbérek, új érettségi rendszer, 16 éves korig tartó tankötelezettség szerepel. A korábbi hírekkel ellentétben a tervezet nem tartalmazza az iskolák kötelező állami fenntartásba vételét.

A lap birtokába került koncepció cáfolja azokat a sajtóértesüléseket, amelyek a pedagógusok kötelező óraszámának heti 24-re emeléséről szólnak. A KDNP-s Hoffmann Rózsa vezette szakállamtitkárság által jegyzett tervezet ehelyett a tanítóknak és tanároknak heti 22, a testnevelő tanároknak 24, az óvodapedagógusoknak pedig heti 32 kötelező órát ír elő. Az intézményvezetők feladata lesz, hogy a fennmaradó munkaidőre beosszák a pedagógusokat további kötelezően ellátandó feladatra, helyettesítésre, felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások megtartására, felügyeletre, illetve az intézmények által rögzített tevékenységekre.

Korábbi hírek szerint a törvény megtakarítási tényezőként tartja számon az óraszámemelést. Ezzel szemben a véglegesnek mondható anyag a tankönyvreformtól és a szerkezeti változásoktól remél tartalékokat felszabadítani. A szövegben az áll, hogy az ingyenes és tartós tankönyvellátás 2013-as bevezetésével több mint hárommilliárd forint, a felső tagozatok iskolaközpontokba történő összevonásából hatmilliárd, a pedagóguslétszám csökkenéséből pedig több mint kétmilliárd forint spórolható meg. A koncepció szerint 2012-ben várhatóan kétezer fővel kevesebb pedagógusra lesz szükség a gyermeklétszám csökkenése miatt.

A kiszivárgott hírekkel ellentétben nem lesz teljes körű államosítás, a tervezet szerint a nevelési-oktatási intézmények alapítója, fenntartója nemcsak az állam, de a kormányhivatallal kötött szerződés alapján önkormányzat, illetve egyház és más szervezet, személy vagy intézmény is lehet. Középfokú iskolát azonban csak kétezer főnél nagyobb lakosságú település tarthat fenn. A központi költségvetés biztosítja a pedagógusok és a munkájukat közvetlenül segítő alkalmazottak munkabérét, illetve járulékait. Állami fenntartású intézmény esetén a további dologi kiadások is közvetlenül a központi költségvetést terhelik. Minden olyan feladat, amit a települési önkormányzat nem képes ellátni, a kormányhivatalokon keresztül ismét teljes állami fenntartásba kerül. A koncepció szerint minden intézményben meg kell teremteni a hitoktatás lehetőségét is.