Az Európai Parlamentben (EP) tartott sajtótájékoztatón a főszervező, Tabajdi Csaba (MSZP) kiemelte: "az Európai Unió XXI. századi fejlődésének kulcsa a szűkös természeti erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás... Az élelmiszertermelés alapjául szolgáló víz és a termőföld hamarosan legalább olyan stratégiai jelentőségre tesznek szert, mint napjainkban az energiaforrások és a gazdasági fejlődéshez nélkülözhetetlen nyersanyagok."

A tanácskozáson, amelyet az EP tudományos és technológiai hatáselemzéssel foglalkozó testülete rendezett, a vízgazdálkodással, élelmiszertermeléssel, nyersanyagokkal és erőforrás-hatékonysággal foglalkozó, elismert európai, amerikai és japán tudományos szakemberek tartottak előadást. A konferencia célja az volt, hogy tájékoztassa az európai illetékeseket a legújabb tudományos eredményekről.

"Az euróválság leküzdése önmagában nem oldja meg az Európai Unió gazdasági problémáit. Az európai gazdasági fejlődés középpontjába az erőforrás-hatékonyságot kell állítanunk, arra kell megtalálnunk a választ, hogyan lehet a kevesebből többet termelni" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba.

A sajtótájékoztatón az osztrák néppárti Paul Rübig szintén felhívta a figyelmet arra, hogy a természeti erőforrások hatékonyabb kihasználása segíti a fenntartható gazdaság megteremtését, ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy erre a területre a válság idején is elegendő ráfordítás jusson.

"Európa természeti erőforrásaival takarékosabban kell bánnunk, és jelentős mértékben kell növelnünk újrahasznosításukat" - emelte ki Tabajdi Csaba. "A növekvő globális népesség és az emelkedő élelmiszerigények mellett a víz stratégiai jelentőségű erőforrássá vált. Az éghajlatváltozás miatt Észak- és Nyugat-Európában a szélsőséges időjárás és a heves esőzések, míg Közép- és Dél-Európában az egyre gyakoribb aszályok okoznak gondot. A vízgazdálkodás problémájára ezért európai-szintű megoldást kell találnunk" - mutatott rá a magyar képviselő.

"Az emberiség már jelenleg is túlfogyasztja a Föld erőforrásait. A globális népesség 2050-re 9 milliárd főre emelkedik, ezzel jelentősen megnő az élelmiszer, az energia és az édesvíz iránti igény. Gyökeres gazdasági és technológiai változás nélkül élelmiszer-, víz-, energia- és erőforráshiány állhat elő a világ minden pontján. Európa és benne Magyarország jövőbeni fejlődése és biztonsága azzal biztosítható, ha vezető szerepre tör a hatékonyabb erőforrás-használatot szolgáló tudományterületeken" - fogalmazott.

A konferencián Mathis Wackernagel, a Global Footprint Network környezetvédelmi kutatószervezet vezetője bemutatta legfrissebb kutatásukat, amely összefüggéseket mutatott ki az euróövezeti válság és az Európai Unió tagállamaiban tapasztalható erőforráshiány között. A meghívottak közé tartozott a Nobel-díjas Sir Harry Kroto, a vízgazdálkodás terén legrangosabb tudományos elismerésnek számító Stockholm Water Prize két díjazottja, Peter A. Wilderer és John Anthony Allen, továbbá Thomas E. Gradel, a Yale Egyetem professzora, Martin Parry, a londoni Imperial College professzora és Omi Kodzsi, a japán tudományos-technológiai fórum vezetője.

Közleményében Tabajdi Csaba kiemelte azt is: "Magyarország legnagyobb természeti értéke a bőségesen rendelkezésre álló édesvízkészlet. Az országon átfolyó vízzel azonban rosszul gazdálkodunk. Egyes területeken és időszakokban az árvíz és a belvíz, míg máshol a rendszeres aszályok okoznak problémát. Szűkebb hazám, a Homokhátság helyzete a legválságosabb, ahol az emberi beavatkozás és az éghajlatváltozás együttes hatásaként egyes részeken 5-6 métert süllyedt a talajvíz szintje, lehetetlenné téve a hatékony mezőgazdasági művelést."

"Lassan húsz éve foglalkozom a problémával. Világosan látszik, hogy a megoldást az öntözési rendszerek hatékonyabbá tétele és a jobb vízgazdálkodás jelenthetné - emelte ki a képviselő. Hozzátette: "A közös uniós agrárpolitika küszöbönálló reformja során azért küzdök, hogy uniós forrásokkal lehessen támogatni az öntözési- és vízgazdálkodási rendszerek kiépítését".