Előszeretettel nyúltak és nyúlnak az általános forgalmi adó kulcsaihoz – hosszú távú gazdaságpolitikai elképzelések hiányában – a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormányok. Hat év alatt már negyedszer módosítják az áfát: ha a választás a tét, lejjebb veszik a kulcsát, ha a költségvetés hatalmas hiányának a csökkentése, akkor emelik. Az utóbbit a mindennapokban leginkább talán az élelmiszereknél érzékeljük, amelyeknek a forgalmi adója 2003-ban még 12 százalék volt, de az idén júliustól már 23 lesz, vagyis néhány év alatt csaknem a duplájára emelkedik az élelmiszerek és a legtöbb alapvető termék és szolgáltatás forgalmi adója. Ez jelentős terheket ró a nagycsaládosokra, a nyugdíjasokra, a szegényekre, de még a középrétegre, a bérből élőkre is.

A múlt hónap közepén az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adójának kedvezményes, ötszázalékos szintre csökkentését indítványozták fideszes és kereszténydemokrata képviselők, a parlamenti többségnél azonban süket fülekre talált indítványuk. Egyébként nemcsak a magánszemélyeket, de a magyarországi vállalkozásokat is agyonnyomja, versenyhátrányt okoz nekik az európai viszonylatban már most is magasnak számító forgalmi adó. Több terület, például az idegenforgalom képviselői rendre szót emelnek a kisebb, elviselhető, versenyképes áfáért – mindhiába.