Egyáltalán nem a Fidesznek kedvez az ellenzék által leginkább támadott belső-budapesti választókerület létrehozása. Az MNO számításai szerint 2006-ban az akkori kormánypártok győztek volna az I., az V., a VIII. és a IX. kerület egy részéből létrehozott körzetben.  

A Fidesz–KDNP szövetség által benyújtott választójogi törvényjavaslatot az ellenzék azonnal tűz alá vette. A felszínes hozzászólásokon kívül a legátfogóbb elemzést a Bajnai Gordon által gründolt Haza és Haladás alapítvány készítette az új választási rendszerről. A tanulmányt elolvasva azonban könnyen csúsztatásokra lelhetünk, és amint azt az MNO megírta, az elemzés készítői azzal, hogy csak a területi listás voksokat vették figyelembe, azt a látszatot keltették, hogy a Fidesz 2002-ben és 2006-ban is megnyerte volna a választást.

Az MNO saját számításai szerint az I. fordulós listás eredmények alapján a Fidesz–KDNP szövetség 42,99 százalékot ért volna el az új körzetben, az MSZP 31, az SZDSZ 17,08, az MDF 5,11, a MIÉP–Jobbik 3,36, a Munkáspárt pedig 0,47 százalékot összesített. Jól látszik, hogy az akkori ellenzéki párt bár nyert volna, fölénye egyáltalán nem tekinthető magabiztosnak.

Érdemes azt is felidézni, hogy a 2006-os országgyűlési választások előtt hónapokig téma volt, hogy az MSZP és az SZDSZ közösen induljon a voksoláson, ezért elemzésük során a két párt eredményét összeadták. Az MSZP–SZDSZ együttesen 48,08 százalékot ért el, amivel több mint 5 százalékkal előzték volna meg a Fideszt.

Az egyéni első fordulót tekintve a Fidesz–KDNP jelöltje 45,81, az SZDSZ 27,46, az MSZP 21,55, az MDF 2,95, a MIÉP–Jobbik 2,15, míg a Munkáspárt 0,13 százalékot összesített volna. Ebben az esetben természetesen figyelembe kell venni, hogy az új körzetben mindegyik párt csak egy jelöltet indíthat, míg 2006-ban az összes körzetet figyelembe kellett vennünk. Az tény, ha az MSZP és az SZDSZ nem állapodott volna meg a voksolás előtt, akkor az ellenzék győzött volna, de ha az akkori kormánypártok eredményét összeadjuk,  akkor 49,01 százalékkal győzedelmeskednek