Nem kapta meg a szükséges támogatást hétfőn az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésében az a javaslat, hogy az e heti strasbourgi ülésszakon tűzzék napirendre a magyarországi helyzet megvitatását.

Az elmúlt héten az Európai Bizottság – amely az Európai Unió (EU) javaslattevő-végrehajtó intézménye – felvetette, hogy az Európa Tanács hasznos szerepet játszhatna a magyarországi törvényalkotási folyamattal kapcsolatos aggályok tisztázásában, és hogy az EU és az ET együttműködhetne egymással ebben a kérdésben. Ezután javasolták az ET-ben – az MTI értesülése szerint liberális képviselők – a magyarországi helyzet napirendre tűzését.  

A napirendet véglegesítő plenáris vitában azonban az indítvány ellen az az érv hangzott el, hogy az ET parlamenti közgyűlésének úgynevezett monitoring bizottsága februárban amúgy is Magyarországra küldi két kijelölt jelentéstevőjét. A svéd Kerstin Lundgren és a cseh Jana Fischerová tavaly júliusban egyszer már tájékozódott Budapesten, miután a strasbourgi parlamenti közgyűlés 24 tagja kezdeményezte a monitoring eljárás megindítását Magyarországgal kapcsolatban. A jelentéstevők a februári útról is beszámolnak majd, így most a plenáris vita indokolatlan – e meggondolás volt az, amelynek nyomán végül nem tűzték napirendre a magyarországi helyzetet.  

Az MTI ugyanakkor Strasbourgból úgy értesült, hogy „szabad vita” megjelölésű napirendi pont a magyar téma felvetésére is alkalmat adhat.  

Az ET parlamenti közgyűlésének januári ülésszakán részt vevő magyar küldöttséget Braun Márton fideszes országgyűlési képviselő vezeti. A küldöttség tagjai Gruber Attila, Hoppál Péter és Koszorús László (Fidesz), Kalmár Ferenc András és Vejkey Imre (KDNP), Harangozó Gábor és Szabó Vilmos (MSZP), Kaufer Virág (LMP), valamint Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik).