Nemzeti emlékhellyé vált a Pannonhalmi Főapátság, az ezt jelképező sztélét avatták fel. Hegyi László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az avatási ünnepségen hangsúlyozta, hogy a pannonhalmi főapátság a múlt és a jövő hírnöke is. Az ezeréves hagyománnyal rendelkező apátság, amelyben összeegyeztették a modernséget az örökléttel, a 21. század nyelvén beszélő lelki, szellemi centrum is, miként az itteni gazdaság is a tradíciók és a legkorszerűbb technológia elegyítője, a gimnázium pedig az ország egyik legelismertebb intézménye – mondta.

A bencés szerzetesek mindig hegyen építették rendházaikat, "nemcsak azért, mert itt közelebb van a föld az éghez, de azért is, mert messze látszó jellé kívántak lenni: itt vagyunk, jöjj, töltekezz!", így jelölve meg a teret a kolostorépítéssel, a nagy egyházszakadás előtt összekötve Keletet a Nyugattal, és létrehozva az ország első kolostori iskoláját.

Felbecsülhetetlen kincseket rejtő könyv- és levéltárat is kialakítottak, de menedékhely is, ahol például a második világháború idején háromezer üldözöttet fogadtak be, a kommunizmus évtized alatt pedig azokat a papokat, szerzeteseket, akik máshol nem találhattak otthont – tette hozzá.

Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát az ünnepségen arról beszélt: a főapátság az egyetemes keresztény küldetésben részesült, így teljesíti azt a követelményt, hogy a nemzetet a maga sajátos keresztény módján fölemelje, nevelje és Istenhez vezesse.