Egy híján valamennyi országos nemzetiségi önkormányzat bejelentette már indulását az áprilisi országgyűlési választáson. Amennyiben sikerül összegyűjteniük az országos nemzetiségi lista állításához szükséges ajánlásokat, úgy biztos, hogy legalább szószólóval képviseltetni tudják magukat az új Országgyűlésben.  

Az az országos nemzetiségi önkormányzat, amelyik nem veteti magát nyilvántartásba, elveszti a lehetőségét annak, hogy a következő négy évben szószóló képviselje az érdekeit az Országgyűlésben.  

A jogszabály szerint az országos nemzetiségi önkormányzat az országgyűlési választáson - amennyiben összegyűjti a szükséges számú aláírást - országos nemzetiségi listát állíthat és kedvezményesen juthat országgyűlési mandátumhoz, ha sikerül összegyűjtenie a pártok mandátumszerzéséhez szükséges szavazatok negyedét.  

Ehhez azonban először nyilvántartásba kell vetetnie magát a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) jelölőszervezetként.  

A testület vasárnapig 12 országos nemzetiségi önkormányzatot – örmény, német, román, bolgár, horvát, lengyel, ruszin, szerb, szlovák, roma, szlovén, görög –  vett nyilvántartásba. Eddig egyedül az ukrán országos önkormányzat nem jelezte indulási szándékát az NVB-nél.  

Az a nemzetiségi önkormányzat, amely indulni szándékozik a választáson, március 4-éig gyűjtheti az országos lista állításához szükséges aláírásokat: a németeknek 31, a többi nemzetiségnek tíznél kevesebb ajánlást kell összegyűjtenie. A romáknak hatot, a szlovákoknak ötöt, a románoknak négyet, a ruszinoknak hármat, a szerbeknek kettőt, míg a bolgároknak, görögöknek, lengyeleknek, örményeknek, szlovéneknek és ukránoknak egyet-egyet.