A mindenkori magyar külpolitika feladata, hogy összhangot teremtsen a nemzet- és a szomszédságpolitikai szempontok között – mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek adott évértékelő interjújában.   

Az államtitkár kiemelte: a térségpolitika célja az egységes és sikeres Közép-Európa megteremtése, ezt szolgálja Magyarország elnöksége a Közép-európai Kezdeményezésben (KEK) és a visegrádi csoportban (V4). (Magyarország a KEK élén januártól, a V4 élén pedig júliustól áll egy éven át.)  

A két szervezet elnökeként Magyarország célja az infrastrukturális közlekedési és energetikai összeköttetések megvalósítása és a közös érdekek egységes megjelenítése az európai, amerikai és ázsiai nagyhatalmak előtt.  

Magyarország közvetlen szomszédságáról szólva Németh Zsolt arról beszélt, hogy össze kell hangolni a nemzet- és szomszédságpolitikai szempontokat, és ez a kedvezményes honosítás ügyében a legnagyobb kihívás. Szlovákia kivételével minden szomszédos országgal sikerült megállapodni erről a kérdésről, és bár Románia esetében „keletkeztek zavarok a kétoldalú kapcsolatokban”, ez nem befolyásolja a honosítást.  

Az államtitkár emlékeztetett: mintegy 550 ezren éltek a honosítás előnyeivel, és látványosan megindult a regisztráció, a jövő évi választások előkészítése. Ennek érdekében megerősítették a konzuli hálózatot, növelték a képviseletek létszámát. Hozzátette: a Pozsonnyal folyó egyeztetések remélhetőleg elvezetnek ahhoz, hogy a felvidéki magyarok is aggodalom nélkül élhessenek a kedvezményes honosítással.  

A magyar-szlovák kapcsolatokat illetően azt mondta, vannak olyan ügyek, amelyekben sikerült jó együttműködést kialakítani, például a határ menti összeköttetések fejlesztésében. Azokban a kérdésekben, amelyekben nézetkülönbség van a két ország között, kritikai párbeszédet folytatnak.  

Romániával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az elmúlt másfél évben nehezebb körülmények alakultak ki, de jóvátehetetlen kártétel nem érte az erdélyi magyarságot, és folytatódik a honosítás. Az olyan ügyekben pedig, mint a székely zászló használata vagy a székelyek nagy menetelése, össznemzeti konszenzus alakult ki, amely erősítette az erdélyi magyarság öntudatát és elkötelezettségét a problémák megoldása mellett.