Idén 17, jövőre 40-50 milliárd forintos megtakarítást hozhat a lakástámogatások megnyirbálása. Szakértők szerint az intézkedések padlóra küldik az építőipart, növelik a munkanélküliséget és csökkentik az adóbevételeket.

Nem visszamenőlegesen szüntetik meg az állami lakástámogatásokat, így az állam a szigorítással csak keveset takarít meg - írja a Népszabadság. A korlátozások a lap szerint nem járnak jelentős megtakarítással: a szigorítások idén 17, jövőre 40-50 milliárd forint megtakarítást hozhatnak, miközben a ebben az évben a lakástámogatásokra elkülönített összeg 205 milliárd forint. (Igaz, ennek az összegnek a felét arra költi az állam, hogy a korábban felvett hiteleket finanszírozza.)

Szocpolra és félszocpolra idén 37,3 milliárd forintot költ az állam, de a lakásépítések visszaesés miatt ez az összeg is apad idővel.

Ami a támogatott lakáshiteleket illeti: azok szerepét 2003 óta a devizaalapú hitelek vették át. Míg a 2003-ban megkötött majdnem 200 ezer lakáshitel-szerződésből 134 ezerhez (68 százalék) igényeltek állami támogatást, a 2008 első félévében megkötött 72 ezer szerződésnek kevesebb, mint 10 százalékához. A 2003-ban felvett hitelösszeg 85 százaléka volt államilag finanszírozott, 2008 első félévében alig 8 százaléké.

Varga Dénes, a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda ügyvezetője úgy véli az intézkedés kedvezőtlen hatással lesz a gazdaságra. A lakásberuházások visszaesését ugyanis az építőiparban aligha lehet majd pótolni, ami a munkanélküliség növekedéséhez és az adóbevételek csökkenéséhez vezet. Mint mondta: az intézkedések végiggondolatlanok, nagyobb kárt okoznak, mint amennyi megtakarítás elérhető velük.