Az alkotmány szerint nincs arra mód, hogy a kormányfő konstruktív bizalmatlansági indítványt kezdeményezzen maga ellen – véli Pokol Béla, jogászprofesszor.
Hiába csatlakozik hozzá a képviselők egyötöde, az eljárás nem lenne jogszerű - állítja a  jogászprofesszor a Magyar Nemzet mai számában.

Az egyetemi tanár szerint Gyurcsány Ferencnek írásban be kellett volna nyújtania a lemondását a köztársasági elnökhöz. Hozzátette: a különféle fórumokon tett nyilatkozatai tartalmilag egyébként lemondásnak tekinthetők.

A jogászprofesszor meglepőnek nevezte Sólyom László köztársasági elnöknek azt az állásfoglalását, amelyben alkotmányosnak nevezte a kormányfő távozásának ezt a módját. Szerinte azért sem kezdeményezhet Gyurcsány Ferenc maga ellen konstruktív bizalmatlanságit, mert ezzel elvonja az államfőtől a miniszterelnök kiválasztásával kapcsolatos jogkörét.

Pokol Béla azt mondta: ha az Országgyűlés többsége megszavazza a kormányfő által javasolt, s a képviselők egyötöde által benyújtott konstruktív bizalmatlansági indítványt, az államfő az alaptörvény értelmezését kérheti az Alkotmánybíróságtól.

Kezdeményezhetné, hogy a bírák döntsék el: igénybe veheti-e a kormányfő a konstruktív bizalmatlansági indítványt a lemondás helyett. Ugyancsak indokoltnak tartaná Pokol Béla, ha még azelőtt megkeresné az államfő az Alkotmánybíróságot, mielőtt kinevezi a konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal megválasztott kormányfő kabinetjének tagjait.