Az ellenzék egyes erői nem tudják elfogadni, hogy akkor kapjon új alaptörvény Magyarország, amikor nem ők kormányoznak - nyilatkozta Salamon László a Duna Televízióban. Salamon László beszélt a kérdőíves véleménykérésről, az eddig lefolytatott egyeztetésekről. Az érdemi munka tavaly júniusban kezdődött, és idén év végén fog véget érni a kétharmados - sarkalatos - törvények elfogadásával, amelyek így, az alaptörvény majdani szövegével együttesen képezik az alkotmányos rendszert - mondta Salamon László, és emlékeztetett: még soha nem volt ilyen hosszú alkotmányozás Magyarországon; sem 1848-ban, sem 1920-ban, sem '45-ben vagy '89-ben; a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásai például két-három hónapig tartottak, amikor a diktatúra alkotmányából egy demokratikus alkotmányt teremtettek. Hogy a kormányoldalnak mennyire fontos az ellenzék visszatérése az alkotmányozásba, azt mi sem igazolja jobban, mint hogy az alkotmány-előkészítő eseti bizottságban végzett munkát követően megtették azt a "páratlan gesztust" az ellenzék felé, hogy a kész, bizottsági szinten egyhangúlag elfogadott alkotmány-koncepciót puszta vitairattá, egy szinttel lejjebb lévő dokumentummá nyilvánították a kormányoldal képviselői. Salamon László szerint az ellenzék csak kifogásokat keres. (http://fidesz.hu/index.php?Cikk=159206 )

Harrach Péter szerint a kisvállalkozók is jól járnának a szabad vasárnapról szóló szabályozással. A KDNP frakcióvezetője a Duna TV-nek adott interjújában arról is beszélt, hogy az állam és az egyházak is részt vállalnak majd az egyházi fenntartású létesítmények dolgozóinak keresetkiegészítésében, aminek az a célja, hogy ne járjanak rosszabbul az egykulcsos szja bevezetése kapcsán. Az oktatási reformról azt mondta: elsősorban az elmúlt nyolc év liberális reformja okozta problémákat kell orvosolni általa, illetve kiszámítható életpályát biztosítani a pedagógusoknak. Harrach Péter a közgondolkodás átalakításáról is beszélt: “Nekem az a véleményem, hogy a társadalmat el kell ugyan fogadni olyannak, amilyen, megerőszakolni nem lehet. De bizonyos kérdésekben terelni, alakítani mégiscsak kötelessége annak, aki értékekben gondolkodik”. A család kapcsán két szempontnak is meg kell jelennie majd az új alkotmányban – szögezte le Harrach Péter. Az egyik az életvédelem, a másik a család intézményének védelme. "Sokakban megjelenik a félelem, hogy a jelenlegi magzatvédelmi törvényt egy szigorú abortusztörvény váltja fel. Amikor kimondjuk az élet tiszteletét és védelmét, mint értéket, akkor ez nem alanyi jogként jár következménnyel, hanem egy állami cél az élet védelme. Tehát ebből nem következik az, hogy abortusztilalom lenne; az következik, hogy a társadalom, a maga állapotának megfelelően adja meg az életnek a legnagyobb védelmet. A magyar társadalom ma olyan állapotban van, hogy ennél nagyobb védelmet, mint amit a magzatvédelmi törvény biztosít, nem tud adni” - mondta Harrach Péter. (http://www.boon.hu/harrach-peter-a-kisvallalkozok-is-jol-jarnanak-a-sza… )

Török Zsolt MSZP-szóvivő szerint kormányon a Fidesz és a KDNP mindenütt megszorításokkal, és a rokonoknak, barátoknak szóló "zsíros megbízásokkal hálálja meg" az emberek bizalmát. Az MSZP szerint felháborító, hogy a kormány a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen (NFÜ) keresztül kétmilliárd forintot fizet ki "szakmai tanácsadásért" - írja közleményében Török Zsolt, s hozzáteszi: ennyi pénzből például 100 ezer rászoruló gyermek nyári étkeztetését lehetett volna megoldani. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség pénteken az MTI-vel azt közölte: a PD Konzorcium által 2 milliárd forintos keretösszegben megnyert közbeszerzési tanácsadási szerződés nettó 16 ezer forintos óradíjat tartalmaz, amely megfelel a piacon szokásos árnak. A szerződés 4 évre szól, és az elszámolás az említett óradíjon történik. (http://hirszerzo.hu/belfold/20110221_mszp_nfu_szerzodes#rss )

Az anyaországi és határon túli magyar fiatalok közötti együttműködést erősítené az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség; a szervezet képviselői a kapcsolattartás jövőbeni lehetőségeiről kárpátaljai és felvidéki ifjúsági szervezetekkel tárgyaltak a hétvégén - mondta Gaal Gergely, az IKSZ elnökhelyettese. Az IKSZ a felvidéki Via Nova Ifjúsági Csoporttal együttműködési megállapodást is aláírt. Gaal Gergely jelezte: a jövőben további határon túli magyar ifjúsági szervezetekkel szeretnének hasonló együttműködési megállapodást kötni. (http://belfold.ma.hu/tart/cikk/a/0/89175/1/belfold/Segitsek_egymast__a_… )

Szócska Miklós országjáró körútjának hetedik fórumát Győrben tartja, ahol szó lesz az egészségügy helyzetéről és a 2011-es év teendőiről. A megalapozott döntések meghozatala előtt azonban az egészségügyért felelős államtitkár nem csak az érintett vezetőkkel szeretne párbeszédet folytatni, hanem az ellátórendszer összes szereplőjével. Éppen ezért Szócska Miklós országjáró körútjának hetedik fórumát Győrben tartja, amelyre várja a térség - Zala, Vas és Győr-Moson-Sopron megye - összes egészségügyi dolgozóját. (http://www.gyorinap.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=5572&I… )

Szócska Miklós jövő kedden, délután hat órakor tartja országjáró körútjának utolsó fórumát Budapesten, a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri elméleti tömbjének dísztermében – tájékoztatott az államtitkárság sajtóosztálya. A február elején elkezdett  államtitkári országjárás célja, hogy megvitassa az ágazat megmentésére készített Semmelweis tervet az érintettekkel - mondta  az államtitkár. (http://www.vg.hu/vallalatok/egeszsegugy/randevut-ker-az-egeszsegugyi-al… )

A spanyol-belga-magyar elnökségi trió egyik fontos célja a minőségi kisgyermekkori nevelés ügye, így Magyarország is kiemelten foglalkozik a kérdéssel - mondta Hoffmann Rózsa Budapesten, A kisgyermekkori nevelés minősége címmel tartott szakértői konferencián Andrulla Vasziliu oktatásért felelős EU-biztossal közösen tartott sajtótájékoztatóján. (http://belfold.ma.hu/tart/cikk/a/0/89192/1/belfold/Magyarorszag_kiemelt… )

Szakszervezeti vezetők szerint komoly feszültséget gerjeszthet Hoffmann Rózsa javaslata, miszerint az egyetemet végzett pályakezdő pedagógusok bérét 200000,- Ft-ra kell emelni. Az államtitkár szerint még ebben a ciklusban bevezetnék az életpályamodellt, a költségvetés helyzetétől függően. Szakértők szerint annak ellenére, hogy Hoffmann Rózsa beszélt a büdzsé kereteiről, nem lesz feszültségmentes a bevezetés. Szüdi János, a Pedagógus Szakszervezet oktatási szakértője azt mondja, most nagyjából 130 ezer bruttó a kezdő pedagógus bére. Szerinte, bár teljes mértékben támogatandó az elképzelés, feszültségeket okozhat, ha nem egyszerre történik meg valamennyi pedagógus besorolása az új életpályamodell szerint. Szerinte mielőtt ebbe az átalakításba belevágna a kormány, pontosan ki kell számolni, mennyi időbe telik 15 ezer pedagógus átsorolása. Galló Istvánné PSZ elnök azt mondja, most, hogy a Nefmi 39 milliárdot volt kénytelen zárolni a költségvetéséből, nem látja igazán megvalósíthatónak az ígéretet. "A pedagógus életpálya-modellel együtt lehet ezt a béremelést végrehajtani, nem lehetnek benne csúszások. Ha nem tudják egy lépésben ezt megvalósítani, akkor az a helyzet állhat elő, hogy akik önhibájukon kívül nem estek át a minősítésen, azok kevesebbet keresnek majd, mint az ugyanolyan tudású kollégáik." "A feszültség elkerülhetetlen" - állítja Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Szerinte ez abból fakad, hogy a most pályán lévő oktatók 70 százaléka 50 év feletti, akiket az érdemi bevezetés már nem fogja érinteni. (http://hirszerzo.hu/belfold/20110221_kozoktatas_pedagogus_eletpalya#rss )

A szombathelyi Fidesz-KDNP frakció közleményben reagált arra, hogy az adócsalásért jogerősen elítélt Czeglédy Csaba (MSZP) aggódik az szombathelyi adófizetők pénzéért. A közlemény szerint a "városvezetés által előterjesztett költségvetés az egyetlen esély a túlélésre". (http://westindex.hu/kozelet/fidesz-kdnp-frakcio-sajtokozlemenye )

A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint csakis tévedés lehet a közoktatási törvény koncepciójában szereplő azon passzus, amely a szakközépiskolákban kötelezőből választhatóvá tenné a történelemérettségit. A TTE szerint az érettségi vizsga a felkészítő iskolatípustól függetlenül egységes vizsgának tekintendő. Elengedhetetlennek tartják ugyanakkor, hogy a történelem - mint a nemzeti önismerethez, kultúrához alapvető ismereteket tartalmazó ismeretkör s a jelenben való eligazodáshoz elengedhetetlen (egyúttal alapvető kompetenciákat fejlesztő) tantárgy - továbbra is kötelező érettségi vizsgatárgy legyen. A szervezet szerint ennek ellentmond, hogy a tervezet szerint a szakközépiskolákban a történelem (és a matematika) kötelezőből választható érettségi tárggyá válhat. "Meggyőződésünk, hogy a történelemérettségi részleges eltörlése csak tévedés lehet" - olvasható az állásfoglalásban. Arra kérik a minisztériumot, ezt módosítsa, s a javított anyagot tekintse magáénak. A TTE készen áll arra, hogy egyeztessen a minisztériummal. (http://nol.hu/belfold/hoffmann_rozsa__tortenelmi_tevedese_ )

Varga Áron, a polkom.blog szerzője a hétfői napirend előtti felszólalásokat elemezte, melyek többsége az új szja-rendszerrel foglalkozott. A szerző megállapítása szerint az előtte szólókhoz képes „jelentősen érdektelenebbre sikerült a KDNP részéről Michl József beszéde, aki politikailag kevésbé konfliktusos témát választva a házasság fontosságáról olvasott fel a Ház nyilvánossága előtt öt percben”. (http://polkom.blog.hu/2011/02/21/napirend_feb21 )

Szintén a polkom.blog-on jelent meg Urbán Csilla Kinek szól a kettős állampolgárság? című cikke. A kettős állampolgárság és a szavazati jog viszonya kapcsán a szerző megállapítja: az „Unió tagállamaiban különböző gyakorlatok léteznek a kettős állampolgárság kezelésre. Elmondható, hogy kevesebb olyan ország van, ahol semmilyen szinten nem ismerik el a kettős állampolgárságot (ilyen például Németország), és ahol elismerik, ott általában valamilyen formában szavazati jog is társul hozzá”. Urbán Csilla szerint „a kettős állampolgárok szavazati jogának jogilag nincsen akadálya, ez minden állam belügye. Ami problémát jelenthet, az a magyar kormány érzéketlensége a külföldi kritikák iránt, és az intézkedések rossz kommunikációja, amely az utóbbi időben igencsak megmutatkozott”. A kettős állampolgárság bevezetését „Semjén Zsolt sikertörténetként kezelte, és a választójog megadását eddig csak az LMP kifogásolta”. (http://polkom.blog.hu/2011/01/27/kinek_szol_a_kettos_allampolgarsag )

A fideszes Tiba Istvánt és a kereszténydemokrata Stágel Bencét választották a parlament két új jegyzőjének. Tarnai Richárd és Erdős Norbert korábbi jegyzők lemondtak posztjukról, mivel mindkettőjüket kormányhivatal-vezetővé nevezték ki. (http://mandiner.hu/cikk/20110221_uj_jegyzok_a_parlamentben )

A gondola.hu sorozatának 7. részében a kereskedőket szólították meg, hogy támogassák a gyerekek után járó szavazati jog megadását. (http://www.gondola.hu/cikkek/75313-Kereskedok_-_valasztojogot_a_gyermek… )

A vg.hu Él a Fidesz feljelentő honlapja, telefonszáma címmel számolt be arról, hogy elindult a Fidesz Bérmonitoring Bizottságának honlapja, illetve zöld száma. Itt lehet bejelenteni az idei fizetésváltozásokat, legyenek azok negatívak vagy pozitívak a munkavállalóra nézve. A megadott telefonszámon a KDNP képviselője Pálffy István beszél, aki itt is felhívja arra figyelmet, hogy személyes adatokat ne adjon meg a telefonáló. Cégneveket sem a kérdőív, sem a telefonos ügyfélszolgálat nem kér, így nem tudni, hogyan akarnak érvényt szerezni az esetleges elmaradó béremelésnek. (http://www.vg.hu/gazdasag/adozas/el-a-fidesz-feljelento-honlapja-telefo… )

Cáfolják a 2006-os tüntetésekkel foglalkozó zárt bizottsági ülések jegyzőkönyvei Gyurcsány Ferencet. A fideszes puccskísérletről beszélő miniszterelnök állításával szemben a 80 éves titkosítás alól feloldott dokumentumok szerint az akkori ellenzéki pártnak nem volt köze az olyan törvénytelenségekhez, mint a tévéostrom. A parlament részletes vitára bocsátotta a tüntetésekkel összefüggő, csak a rendőri jelentéseken alapuló bírósági ítéletek semmiségét kimondó törvényjavaslatot. A Fideszt okolta a 2006. október 23-i véres tömegoszlatásért az emberi jogi, rendészeti és nemzetbiztonsági bizottságok összevont ülése után az akkori titkosszolgálatokat felügyelő kancelláriaminiszter. „Az elmúlt napok zavargásainak előkészítésében a nem engedélyezett tüntetés előkészítésében egy olyan szélsőjobboldali hálózat alakult ki, amely felhasznált politikai kapcsolatokat a legálisan működő pártokkal, MIÉP-pel, Jobbikkal, egyes fideszes helyi szervezetekkel. Illetve azt is bemutatom a bizottsági ülésen, hogy néhány fideszes személyiség is kapcsolódik a hálóhoz” – mondta Szilvásy György MSZP-s volt Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter. Annak ellenére, hogy a zárt ülésen ő is elismerte: a törvénytelenségekhez nincs köze a Fidesznek vagy a párt képviselőinek. „Azért titkosították, hogy ne derüljön ki az az igazság, hogy a Fidesznek semmi köze nem volt azokhoz a jogellenes megmozdulásokhoz, amelyet akkor, azt a bizottsági ülést követő sajtótájékoztatón az akkori titokminiszter a Fidesz terhére próbált beállítani” – nyilatkozta a Hír Televíziónak Kontrát Károly Fidesz–KDNP-s belügyminisztériumi államtitkár. (http://www.mno.hu/portal/767225 )

Az MSZP szerint formai és technikai hibák vannak az MNB-vel kapcsolatos új szabályozásban. Tukacs István szerint nagyon kockázatos a kormány gazdaságpolitikai céljainak alárendelni az inflációőrző Monetáris Tanácsot. A képviselő szerint feltételezhető, hogy a Monetáris Tanács tagjai nem lesznek függetlenek a Fidesz-től és a KDNP-től. (http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=396882#null )

Ha az élet a fogantatással kezdődik, nincs többé abortusz címmel közöl cikket a Népszabadság, melyben emlékeztetnek arra, hogy az Alkotmánybíróság húsz évvel ezelőtti állásfoglalása szerint ha a magzati életet alkotmányos védelem illeti meg, akkor „ez a jog nem különbözhet bármely más ember élethez és méltósághoz való jogától”. Aki tehát azt állítja, hogy az élet a fogantatással kezdődik, nemet mond az abortuszra is. A cikkben emlékeztetnek Semjén Zsolt szombati interjújára, melyben úgy fogalmazott, hogy „garanciákat kaptunk a Fidesztől arra, hogy a magzati élet védelmének elve is szerepelni fog az új alkotmányban (…) a magzat emberi élet, és a fogantatásától kezdve védelem illeti meg”. Semjén Zsolt szerint ez elvi deklaráció, nem érinti az abortusztörvényt; Orbán Viktor miniszterelnök már korábban világossá tette: szigorításról szó sem lehet, mert az széles rétegek ellenérzését váltaná ki. A Népszabadság cikke szerint a helyzet nem ilyen egyszerű, ha az alkotmány a magzatot „az emberi életet általában megillető védelemben részesíti, annak akarva-akaratlanul súlyos következményei lesznek”, és emlékeztettek az Alkotmánybíróság húsz évvel ezelötti döntésére. A lapnak nyilatkozó Bárándy Péter szerint „ha a meg nem született gyermek az alkotmány szerint emberi lénynek minősülne, az számos jogterületet érintene, tehát korántsem elvi kérdésről van szó. Az emberi élet ugyanis olyan jogon kívüli érték (…), amellyel a jog csak egyet tehet: feltétlen védelemben kell részesítenie, s ez azt jelenti, hogy minden ettől eltérő szabályozás alkotmányellenes”. Vagyis: hiába ígérik politikusok, hogy nem változnának az abortusz szabályai, mert az élet kioltásának tilalma alól az alkotmány módosítása után nem lehetne felmentést adni. A cikkben emlékeztetnek arra is, hogy nem ismerte el az Emberi Jogok Európai Bírósága a magzat jogi státusát, s még 2004 nyarán elutasította egy nő keresetét, aki büntetőjogi felelősségre vonást követelt orvosi műhiba miatt elvesztett magzata miatt..„A bíróság meggyőződése, hogy nem kívánatos és nem lehetséges jelenleg válaszolni arra az elvont kérdésre, hogy a születendő gyermek személy-e a konvenció 2. cikkelyének értelmében”. (http://nol.hu/lap/mo/20110222-ha_az_elet_a_fogantatassal_kezdodik__ninc… )

A Népszava szerint „Irányt szabna a hitnek a kormány”. A lap szerint hamarosan elkészül az új egyházi törvény, amellyel kiszűrnék az "adóelkerülés céljából" alapított egyházakat. Viszont a szabályozás könnyen alapjogokat sérthet, mert olyan kitételeket állít, amelyek kétségbe vonnák az állam kötelező semlegességét a vallási és lelkiismereti meggyőződésre vonatkozó kérdésekben. „Már az előző Orbán-kormány is szorgalmazta az egyházak megkülönböztetését, ám akkor nem rendelkeztek kétharmados többséggel, így maradhatott a vallásszabadság.” A cikk is elismeri, hogy nem ismert a tervezet szövege, de szerintük különböző nyilatkozatokból kikövetkeztethető, hogy „az új jogszabály kétharmados elfogadása, majd hatálybalépése után több tucat vallási közösségnek kell búcsút vennie az egyházi jogállásától”. A cikkben Rétvári Bence és Szászfalvi László korábbi nyilatkozataira hivatkoztak. A cikkben elismerik, hogy „okot adhat a gyanakvásra” néhány egyház, de úgy vélik, hogy alkotmányellenes, ha az állam különbséget tesz vallási meggyőződések között, és nem ítélkezhet a vallásos hit, vagy más meggyőződés igazságáról. (http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=396802 )

Bölcsődei gondozóként dolgozik egy héten keresztül három politikus, hogy kiderüljön számukra, milyen munka zajlik a gyerekek elsődleges szocializációs helyén, és ezért milyen fizetést kapnak az ott dolgozók - közölte a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) hétfőn a honlapján. Két országgyűlési képviselő, Bábi Gabriella (Fidesz) és Ertsey Katalin (LMP), valamint Vörösmarty Attila (Fidesz), a kecskeméti képviselő-testület tagja egy héten keresztül bölcsődékben dolgozik teljes munkaidőben. (http://gondola.hu/cikkek/75328-Dadus_lesz_harom_magyar_politikus.html )

******