A szabadság és a kereszténység nem zárja ki egymást – mondta Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára A Milánói Ediktum 1700 – A keresztény egyházak öröksége és feladata a XXI. században című konferencián csütörtökön Budapesten.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárságának rendezvényén a MEÖT főtitkára úgy vélte, amikor Gyurcsány Ferenc volt kormányfő azt mondta, hogy Magyarország vagy szabad, vagy keresztény lesz, ritka tájékozatlanságról tett tanúbizonyságot. Megjegyezte, lehet, hogy „tudatos kóklerség” volt ez a kijelentés a politikus részéről, de az is előfordulhat, hogy a szavazatszerzési harc része volt.

Ennek a felfogásnak a megnyilvánulásaként értékelte, hogy gúny tárgya lett az, hogy a magyar alaptörvény Isten áldásának kérésével kezdődik, vagy amikor a magyar Szent Koronát svájci sapkának minősítették, illetve amikor a nemzeti hitvallás szövege irritált sokakat a kereszténység nemzetmegtartó erejére való utalás miatt.

Mint mondta, a Tanácsköztársaság „minden volt, csak nem köztársaság”, a hitleri éra pedig „nemcsak a zsidósággal jelentett leszámolást”, hanem a keresztényeket is fenyegette. Úgy fogalmazott, a Kádár-rendszer „végnapjaiban a hitoktatás felszabadult a korábban ránehezedő súly alól”, a párttagok közül is egyre többen mentek egyházi rendezvényekre, és sok felnőtt pótolni igyekezett elmaradt keresztelkedését, bérmálását, konfirmációját. 1991-ben törvényben határozták meg, hogy az egyházi ingatlanok visszakerüljenek a felekezetek tulajdonába, illetve kapjanak érte kártérítést – emlékeztetett.

Tőkéczki László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem történész professzora hangsúlyozta, „a politikai korrektség nem más, mint hamisítás, önámítás”, megoldásokat nem nyújt. Ennek az édestestvére szerinte a kettős mérce, melyre hivatkozva a minősítés eldöntését „a toleránsok maguknak tartják meg”.

Meglátása szerint a jelenkor toleranciáját jellemző „mindent eltűrés” miatt – ami szerinte nem jelent szabadságot –lettek népszerűbbek a fundamentalista szervezetek, mert az emberek „igénylik a tilalmakat és a megengedettségeket”. A mai tolerancia azok szabadságát is akarja, akik nem akarnak szabadok lenni, emiatt „ez a tolerancia (...) terhes, felülről diktált” – jegyezte meg.

Gonda László református lelkész, a Debreceni Egyetem docense arra hívta fel a figyelmet, hogy a kereszténység súlypontja mára a déli féltekére tevődött át, Nyugat-Európában periférikus, diaszpóraszerű helyzetbe került, a nyilvánosságra gyakorolt hatása pedig minimális. Jelenleg az egyház és az állam szétválasztására esik a hangsúly, és nem a közöttük lévő együttműködésre – tette hozzá.