Az Európai Unió külügyminiszterei hétfői luxembourgi tanácskozásukon egyetértettek, hogy azonnali cselekvésre van szükség a földközi-tengeri menekültkérdés kapcsán, de a probléma mindaddig nem oldható meg, míg Líbiában nem jön létre működő, a határait ellenőrizni tudó állam – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután részt vett a tanácskozáson. Szijjártó arról is beszámolt, hogy az embercsempészet visszaszorítása érdekében az uniós tagállamok fokozni fogják a titkosszolgálati és bűnügyi együttműködést. Szijjártó Péter arra az álláspontra helyezkedett, hogy Líbiában mindaddig nem tud létrejönni működő állam, míg a terroristák működésük biztos területének tekinthetik az országot, míg az Iszlám Államot nem sikerül visszaszorítani. A terroristák szabad tevékenykedésének bizonyítéka a miniszter szerint az is, hogy a szélsőségesek 28 etióp keresztényt gyilkoltak meg. A tárcavezető emiatt arra kérte a brüsszeli diplomáciát, hogy fontolják meg, hogy a miniszterek tanácsa forduljon a Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC), hogy a hágai törvényszék vizsgálja ki és torolja meg a Líbiában elkövetett "horrorisztikus kivégzéseket".

A külügyminiszterek Dél-Amerikáról és a Karib-térségről tartottak stratégiai vitát, amelynek kapcsán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megjegyezte, hogy a magyar kormány "déli nyitás" politikája európai stratégia. A politikus emlékeztetett, hogy Magyarország a közelmúltban több külképviseletet nyitott a térségben, több mint kétszáz ösztöndíjas tanulhatott a térségből Magyarországon, s Brazíliával erről ismét folynak tárgyalások.

Szijjártó kétoldalú megbeszéléseket is folytatott Pavlo Klimkin ukrán kollégájával, s a találkozó előtt elmondta, hogy a kétoldalú gazdasági együttműködés, a kárpátaljai magyar közösség helyzete, az ottani közös fejlesztések lesznek napirenden. A miniszter szerint a kisebbségek jogainak garantálása az egyik legfontosabb európai érték, a kormány pedig mindig a helyi magyar közösség kérései alapján jár el. Budapest azt szeretné, hogy az ukrajnai magyar kisebbség sem a nyelvtörvény módosításával, sem a közigazgatás átalakításával ne kerüljön a mostaninál rosszabb helyzetbe.