A történelmi egyházak vezetői  szerint megnyugtatóan zárult  az egyházi ingatlanrendezés. Az egyházak vezetői erről kedden beszéltek egy, a témában tartott konferencián a Parlamentben.

Az egyházi ingatlanrendezés 20 éve című tanácskozáson Erdő Péter, bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szerint az 1991-ben született ingatlanrendezéssel foglalkozó törvény utat határozott meg az „értékek megteremtése számára". Felidézte az ingatlanrendezési eljárások jellemzőit, az átvett épületek kapcsán pedig az oktatási intézmények munkájának beindítása körüli nehézségekről is szólt.

Csomós József református püspök szintén összefoglalva a 2011-ben befejeződött két évtizedes folyamatot arról beszélt, hogy „sok zökkenővel, de mégiscsak ennek az útnak a végére értünk (…) valamennyiünk megnyugvásával zárult a kártalanítás ezen szakasza”. Megjegyezte, hogy a visszakapott ingatlanokhoz hiányoztak a működtetési források. Hangsúlyozta, hogy „pártpolitikától függetlenül, esztendőről esztendőre lassabban vagy gyorsabban, de előrehaladt” az egyházi ingatlanrendezés folyamata.

Gáncs Péter evangélikus püspök szerint a kártalanítás két évtizedére „tekinthetünk úgy, mint örömteli újrakezdési lehetőségre”, azt követően, hogy „negyven éven át belekóstoltunk abba, hogy milyen az intézmény nélküli lét”. Mint fogalmazott: újra kellett tanulniuk az egyházaknak a visszakapott intézmények,  ingatlanok működtetését.

Feldmájer Péter, a  Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke hangsúlyozta, hogy a magyarországi zsidóság számára többszörös hátránnyal kezdődött az ingatlanrendezés. Példaként mondta, hogy a törvény az 1948. évi tulajdoni állapotot jelölte meg az ingatlanok visszaszolgáltatásának alapjaként, miközben a zsidóság több középületét már a korábbi években elvették. Megjegyezte, hogy több évtizedes károkozás után, az ingatlanügyek rendezése lehetőséget biztosított a hívek és a társadalom szolgálatára.