Történelmi kompromisszumnak, továbbá Irán és az Egyesült Államok, valamint a nemzetközi közösség kapcsolatában 1979 óta a legfontosabb eseménynek nevezte a kedden Bécsben kötött, az iráni atomprogramról szóló megállapodást Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója az M1 aktuális csatorna hírfolyamában. Azt még nem tudni, hogy ez a megállapodás egy fegyverkorlátozási intézkedésként kerül be majd a történelembe vagy az Egyesült Államok és a nemzetközi közösség változó Közel-Kelet-politikájának egyik lépése lehet. Szalai Márton kitért arra, hogy a megállapodásba olyan elemeket is beépítettek, amelyek arra ösztönzik Iránt, hogy betartsa azt. Felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy a közelmúltban Irán és az Egyesült Államok is azt látta: a Közel-Kelet számos konfliktusában - például szíriai polgárháború vagy a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet - elleni küzdelemben a két országnak közösek az érdekei.

Az egyezség legalább tíz évig gátat vet annak, hogy Irán atomfegyver előállítására alkalmas mennyiségű és minőségű hasadóanyagot állítson elő, cserébe legkorábban a jövő év elején feloldják az ellene hozott gazdasági és pénzügyi szankciókat, a fegyverszállítási embargó nagy része azonban még évekig érvényben marad.