A Bíróság a hetvenes években ezzel ellentétes döntést hozott, mondván, hogy a tagállamoknak nincs joguk felülbírálni az abortuszhoz való alkotmányos jogot. A mostani döntés rámutatott: ilyen jog nincs az amerikai alkotmányban. Ez a döntés tehát nem tiltja, de nem is engedélyezi a magzat életének elvételét. Ez a tagállamok törvényhozóira tartozik.

Ez azt jelenti, hogy az Amerika Egyesült Államokban nem lesz egységes a terhességmegszakítás jogi szabályozása. Az államok között van, ahol még az érett magzat is elpusztítható, másutt a várandósság korai szakaszában engedik meg, van, ahol a szívhangok megjelenése után már tilos a magzat megölése. Az életvédőknek és az abortusz ipar kiszolgálóinak tehát államonként kell megvívniuk egymással. Közvetve azonban már ez a döntés is életvédőnek számít. Ezzel tehát aligha ért véget az abortusz szabályozása körüli csata. Inkább csak most kezdődik igazán. A döntésnek természetesen örülök, de azt sajnálom, hogy egy alapvetően orvosbiológiai és erkölcsi kérdés politikai csaták tárgya lehet. Ugyanakkor remélem, hogy az amerikai döntés Európában is a szigorítás felé fordítja a törvényhozókat. Az abortusz nem alkotmányos jog, az élethez való jog viszont igen. Ezt a magzatokról sajnos ilyen nyíltan nem mondták ki, de talán ez az idő is eljön. Ugyanakkor védhető az a felfogás, hogy az élet fogalma inkább az orvosok és biológusok ügye, mint a bíróké. Józan ésszel nem tagadható, hogy az anya petesejtje és az apa spermiuma élnek. Az abortusz hívei úgy vélik, hogy a születés előtt még nem lehet emberi életről beszélni. Hát akkor milyen életről van szó???

Surján László