Nagy utat tett meg a délvidéki magyarság az utóbbi huszonöt évben, amióta szabad emlékezni a második világháborúban és utána kivégzett áldozatokra, hiszen most már Vajdaság-szerte mintegy 30 helyen szerveznek megemlékezéseket – mondta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke az 1944-1945-ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére rendezett hétfői szabadkai megemlékezést követően az MTI-nek. A legnagyobb délvidéki magyar párt vezetője szerint a szembesülés nem mindig a látványos dolgokban mutatkozik meg, a magyar-szerb megbékélési folyamatban idén eddig kevésbé látványos lépések történtek. A legfontosabb esemény decemberre várható, amikor a magyar-szerb akadémiai történész vegyes bizottság bemutatja feltáró munkája eredményeit. Amit eddig elértünk, az öt évvel ezelőtt még nagyon távolinak és elérhetetlennek tűnt – fogalmazott Pásztor István.

A szabadkai megemlékezés helyszínén található, Vergődő madár nevű emlékmű annak a 978 Szabadkáról és környékéről elhurcolt, főleg magyar, horvát és német embernek állít emléket, akit 1944 őszén a temetőben végeztek ki. Az emlékmű mellett található márványtáblákon 852 áldozat neve szerepel, a táblák elkészítése óta újabb 126 áldozat maradványait találták meg.

A második világháború utáni magyar-szerb megbékélésben két évvel ezelőtt következett be nagyobb fordulat, amikor a vajdasági Csúrogon Áder János magyar és Tomislav Nikolic szerb elnök közösen hajtott fejet a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzett szerb, illetve magyar áldozatok emléke előtt. Tavaly pedig - hét évtized után - megszületett az a szerbiai rendelet, amely eltörölte a Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt, Aleksandar Vucic pedig részt vett az 1944-1945-ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére rendezett megemlékezésen Szabadkán. Az volt az első alkalom, hogy a szerbiai vezetés a szabadkai emlékműnél lerótta kegyeletét.