Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 1,4 százalékkal nőtt 2011 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,5 százalék volt a növekedés - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az előzetes számok alapján. Londoni elemzők a harmadik negyedévre, 0,7-1,2 százalék körüli gazdasági növekedést vártak éves bázison.
kdnp.hu
Forrás: MTI
A KSH és az Ecostat gyorsbecslése alapján a gazdaság teljesítménye az I-III. negyedévben 1,8 százalékkal bővült.
A KSH szerint a növekedés hajtóereje elsősorban a mezőgazdaság, másodsorban az ipari export volt.
A kiigazítás nélküli adat a harmadik negyedévben is megegyezett a naptári hatás kiszűrésével mért mutatóval, 1,4 százalék volt. A szezonálisan és naptári hatással is kiigazított és kiegyensúlyozott adat szerint 1,5 százalék volt a gazdasági növekedés 2010 azonos időszakához viszonyítva.
A KSH módosította a tavalyi éves GDP növekedést 1,2 százalékról 1,3 százalékra.
A felülvizsgálat szerint a korábban közölt stagnáláshoz képest Magyarország GDP-je 0,2 százalékkal nőtt a második negyedévben a megelőző negyedévhez képest, és 1,5 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Tavaly a harmadik negyedévben kiigazítás nélkül a gazdasági növekedés 1,8 százalék volt, ami megegyezett a naptári hatás kiszűrésével mért adattal. Szezonálisan és naptári hatással kiigazított és kiegyensúlyozott adat szerint a GDP 2,5 százalékkal nőtt 2010 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A tavalyi második negyedévhez viszonyítva a növekedés 0,7 százalék volt.
| KSH: Szeptemberben is a járműgyártás élénkítette az ipar termelését
Az ipari termelés volumene 2011 szeptemberében 3,0 százalékkal nőtt 2010 azonos időszakához képest, a növekedéshez elsősorban a járműgyártás eladásainak bővülése, valamint az élelmiszeripar jó teljesítménye járult hozzá - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden a részletes adatokat. Az előző év szeptemberéhez viszonyított munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlannal. Az ipar termelése az előző havit -szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva - 3,9 százalékkal haladta meg szeptemberben. A termelés az év első kilenc hónapjában 6,2 százalékkal magasabb volt, mint 2010 azonos időszakában. A részletes adatok megegyeznek a korábban közölt előzetes számokkal. A termelés bővüléséhez elsősorban a járműgyártás eladásainak növekedése, valamint az élelmiszeripar jó teljesítménye járult hozzá. Az előző hónapokhoz hasonlóan tovább folytatódott a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti kereslet csökkenése - közölte a KSH. Az ipari export 2011 első kilenc hónapjában 9,1, szeptemberben 4,1 százalékkal emelkedett 2010 azonos időszakához viszonyítva. Az exportértékesítés mintegy felét a feldolgozóipar két alága adta. Szeptemberben a feldolgozóipar több mint egynegyedét képviselő járműgyártás kivitele 7,4 százalékkal bővült. Ezzel szemben a másik meghatározó alág, a feldolgozóipar exportjának közel egynegyedét kitevő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene 2,4 százalékkal mérséklődött. Az idén ez már a hatodik hónap, amikor az utóbbi alág exportértékesítésében csökkenést regisztráltak - közölte a KSH. Az ipar belföldi értékesítése január-szeptemberben 5,2, szeptemberben 7 százalékkal visszaesett 2010 azonos időszakához képest. A feldolgozóipar belföldi eladásai szeptemberben 5,4 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2011 szeptemberében a feldolgozóipar termelése 3,5, a csekély súlyú bányászaté 18,1 százalékkal nőtt. Az energiaipar kibocsátása 6,2 százalékkal csökkent, elsősorban az előző évinél jóval melegebb időjárás hatására, az Országos Meteorológiai Szolgálat közlése szerint 2011 szeptemberében a 2010. szeptemberi átlagos középhőmérsékletnél 6,3 fokkal magasabbat mértek. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül 2011 szeptemberében nyolcban regisztrált a KSH termelésbővülést. A jelentősebb súlyú alágakból a feldolgozóipari termelés egyötödét képviselő járműgyártás termelése számottevően, 12 százalékkal emelkedett, a magas bázis ellenére is. Az alág mind a hazai, mind a külpiaci eladásait bővíteni tudta. A második legnagyobb súlyú alág, a feldolgozóipar közel egyötödét adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 7,3 százalékkal csökkent, elsősorban a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti exportkereslet mérséklődése miatt. A feldolgozóipari termelés több mint egykilencedét adó élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 7,7 százalékkal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában, ami az előző évinél nagyobb volumenű és jobb minőségű mezőgazdasági terméssel is összefügg. Szeptemberben átlag feletti volumenbővülést regisztráltak a közepes súlyú fémalapanyag és fémfeldolgozási termék, valamint a gumi-, műanyag és nem fém ásványi termék gyártásában is. A növekedési ütem gyorsulását mérte a KSH a kisebb súlyú gyógyszergyártásban, az alág termelése kiugróan, 34,2 százalékkal nőtt. Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 17 százalékkal a villamos berendezés gyártása maradt el az egy évvel korábbitól. A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 2011 szeptemberében 7,7 százalékkal nőtt 2010 azonos hónapjához viszonyítva. Az új exportrendelések 9,7 százalékkal emelkedtek, ezzel szemben az új belföldi rendelések 4,9 százalékkal visszaestek. Az összes rendelésállomány 14,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. 2011 első kilenc hónapban az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 1,7 százalékos bővülése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében - a 2010. január-szeptemberi 2,7 százalékos létszámcsökkenés után - 4,2 százalékos létszámnövekedés mellett következett be - közölte a KSH. Az ipari termelés 2011 első kilenc hónapjában 2010 azonos időszakához képest Magyarország minden régiójában nőtt. A legnagyobb mértékű volumenbővülés Észak-Magyarországon, a legkisebb a Közép-Dunántúlon volt. |
