Nehéz évet zárnak a magyar vállalkozások 2011-ben, és nem lesz jobb a helyzetük 2012-ben sem – közölte Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az MTI-nek. Parragh László elmondta: a hazai össztermék 2011-ben a korábbi várakozásokhoz képest kisebb mértékben, mindössze 1,5 százalékkal nő, a GDP jövő évi alakulása megbecsülhetetlen. Mint mondta: a monopolhelyzetek, extrajövedelmek felszámolására, korlátozására, megcsapolására az adórendszer keretei között 2010-ben és 2011-ben is születtek intézkedések. A törekvések rövid távon sikeresek, de súlyos konfliktusokat generálnak, a pénzvilág, a nagy ipari lobbik felháborodtak, elégtételt akarnak. Ez a helyzet káros Magyarország számára – jelentette ki Parragh László, aki szerint 2012 különösen nehéz feladványa lesz a monopóliumok korlátozása a verseny fokozásával és a bevethető hatósági eszközökkel, mindezek mellett egy ésszerű modus vivendi megtalálása.

Az MKIK elnöke rámutatott arra, hogy 2011-ben a magyar parlament számtalan olyan jogszabályt fogadott el, amelyek érdemben alakítják át a gazdaság körüli struktúrákat. A versenyképességet lényegileg meghatározó területeken következtek és következnek be változások, mint a köz- és felsőoktatás, a szakképzés, az egészségügy, a közigazgatás, a nyugdíjrendszer, a rokkant- és előnyugdíjrendszer, a segélyezés és közfoglalkoztatás, az igazságszolgáltatás, az érdekegyeztetés, az adórendszer. A jelentős átalakítások érdeksérelmeket fognak okozni. Az MKIK elnökének értékelése szerint a magyar gazdaság és a magyar társadalom elemi érdeke, hogy a struktúraátalakításokat végigvigye.

A magyar gazdaság szereplői, így a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tagjai is biztatják a kormányt a változtatások következetes végigvitelére. A vállalkozók áldozatot vállalnak a növekedő adók megfizetésével, ezen áldozatvállalásnak csak akkor van értelme, ha az átalakítások sikeresek, tartósak, s a rendszerek fenntarthatókká válnak.

Parragh László közölte: a magyar kamarai rendszer és az MKIK kész aktív szerepet vállalni a 2012-es kihívások kezelésében. Az év során befejeződik a szakképzés felügyeletének átvétele, a kamarai javaslatok visszaköszönnek a felsőoktatási törvényben és a közbeszerzésben. A Széchenyi-kártya a magyar kkv-k  finanszírozásának továbbra is a legsikeresebb és a legtöbb vállalkozás számára elérhető terméke marad. Az állami és a kamarai kereskedelemfejlesztési rendszer összekapcsolásával az export erősítését, illetve a kkv-szektor aktivizálását lehet elérni. A vállalati vitarendezés meghatározó színterei maradnak a választott bíróságok és a békéltető testületek.

A magyar gazdaság legfőbb piaca a kontinentális Európa, innen érkeznek a legfőbb a partnerek, befektetők, versenytársak. Ha valóban versenyképes akar lenni Magyarország ebben a közegben, akkor a gazdaságszervezést, a szakképzést, a kereskedelemfejlesztést ennek a kultúrának az átvételével kell megszervezni. Ebből kiindulva szorgalmazta az MKIK a kötelező kamarai regisztráció bevezetését, ami 2012. január 1-jétől be is következik.