Balog Zoltán a költségvetési javaslat családokat érintő tételeiről szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2018-as összeg csaknem kétszerese annak, amit 2010-ben szántak a családoknak.

A családokra szánt jövő évi pénz GDP-arányosan Európában az egyik legjobb adat: 4,7 százalék, csaknem harmadával haladja meg a 2010-es arányt – tette hozzá.

Több pénz marad a családoknál

Egyebek mellett a kétgyermekesek adókedvezményének, az elsőházasok kedvezményének, az ingyenes közétkeztetésnek, a tankönyvellátásnak vagy az élelmiszeráfa-csökkentésnek köszönhetően – hangoztatta.

A miniszter a javuló népesedési adatokra utalva emlékeztetett arra is, hogy – évtizedek után először – 2016-ban már minden népesedési adat jobb volt, mint a megelőző évben.

Közölte: bölcsődei ellátásra az idei 2,5-szeresét fordítják jövőre, összesen csaknem 37 milliárd forintot. A cél az, hogy az anyáknak lehetőséget biztosítsanak arra, hogy gyermeknevelés mellett munkát is tudjanak vállalni.

Elmondta, a Nők 40 programra, más néven a „nagymamanyugdíjra” jövőre 26 milliárd forinttal több jut, összesen 260 milliárd forint. Az első ingyenes sikeres nyelvvizsgára 2,6 milliárd forintot biztosítanak, de ha több forrásra lenne szükség, akkor az összeget emelik.

Jövő januártól havi 35 ezer forintra nő a kétgyermekes családok adókedvezménye, a következő évben pedig 40 ezerre, ezzel négy év alatt megduplázódik az összeg. Az elsőházasok havi 5 ezer forintos kedvezményében változást jelent, hogy ez két évig mindenképpen jár, függetlenül attól, hogy közben megszületik-e a család első gyermeke.

Az újdonságok közé tartozik az is, hogy a külföldön születő, magyar állampolgárságú gyermekek szülei, függetlenül attól, hol élnek, Csíkszeredán, Londonban vagy Párizsban, ugyanúgy megkapják az egyszeri 64 ezer forintos anyasági támogatást, mintha Magyarországon élnének. Jelezte: jövőre mintegy 10 ezer külföldön születő magyar gyermekkel számoltak a büdzsében.

Balog Zoltán a családi támogatások között említette még az 1-9. évfolyamig ingyenes tankönyvellátást, ami jövőre már több mint egymillió diákot, illetve a szüleiket érinti. Az ingyenes gyermekétkeztetési program összegét jövőre 5 milliárd forinttal növelik, ez pedig azt jelenti, hogy 2010-es kormányváltás óta csaknem a háromszorosára, 79,3 milliárd forintra emelkedett a keret. Ismertetése szerint további 7 milliárd forint áll rendelkezésre a szünidei gyermekétkeztetésre.

A miniszter azt hangoztatta, a családbarát költségvetéssel a kormány azt kívánja üzenni, hogy Magyarországon érdemes gyermeket vállalni, nevelni.

Növekvő támogatások

Novák Katalin család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár azt mondta, jövőre a pénzügyi támogatások 30 milliárd forinttal, 640 milliárd forintra emelkednek.

A különböző szolgáltatásokra pedig a 2010. évi több mint kétszeresét fordítják, így annak összege meghaladja majd a 400 milliárd forintot.

Az Erzsébet-programra jövőre 4,4 milliárd forint áll rendelkezésre, a cél továbbra is az, hogy azoknak a gyerekeknek is üdülési lehetőséget biztosítsanak, akiknek egyébként erre nem lenne lehetőségük. Közölte, a zánkai és a fonyódligeti táborok fejlesztésére 8,5 milliárd forintot fordítanak.

Kitért arra is, hogy a minimálbér emelésével a gyed összegének maximuma is nőtt, így jövőre bruttó 193 200 forint lesz, ez csaknem kétszerese a 2010-es összegnek.

Balog Zoltán a „demográfiai fordulatot” érintő kérdésekre válaszolva arra hívta fel a figyelmet, hogy a termékenységi ráta, azaz a gyermekvállalási kedv a 1,23-as mélypontról mostanra 1,48-ra emelkedett, miközben csökken a szülőképes nők száma.

Jelezte: nemrég javaslatot tett a kormánynak a Ratkó-unokák, a 35-40 éves nők „last minute” gyermekvállalásának ösztönzésére. Ezzel összefüggésben arról is beszélt, szerinte a lombikbébiprogram támogatására is több pénzt kellene fordítani.

A miniszter beszélt egy úgynevezett demográfiai akciótervről is, amely már a kormány előtt van, és amelyben „forradalmi gondolatok”, kidolgozott javaslatok szerepelnek. Jelezte: Orbán Viktor miniszterelnöktől azt az ígéretet kapta ezzel kapcsolatban, hogy a költségvetés elfogadása nem fogja akadályozni a szükséges források biztosítását az esetleg elfogadandó programokra.