Dr. Latorcai János beszéde a Gazdasági Versenyhivatal létrehozásának 35. évfordulójára szervezett nemzetközi konferencián

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!

Tisztelt Elnök Urak!

Tisztelt Képviselő Úr!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Az autonóm államigazgatási szervek a XIX. század utolsó évtizedeiben kialakult Egyesült Államokbeli gyakorlatot követően a XX. század közepén jelentek meg Nyugat-Európában, kitágítva a poroszos közigazgatás kereteit. A cél egyfelől az volt, hogy néhány kiemelt ügycsoportban lazítsák a kormánytól való intézményi függőséget, másfelől pedig az, hogy új, főként piaci szemléletet emeljenek be az államigazgatásba. Ekkor jöttek létre a bankfelügyeleti szervek, a tőzsdetanácsok és a versenyhatóságok.   

Ezek a szervek egyértelműen és kizárólagosan kapitalista társadalmi és gazdasági viszonyok között tudtak létrejönni, így azok adaptációjára hazánkban csak az 1990-es rendszerváltást követően kerülhetett sor. Így jött létre az autonómnak mondható közigazgatási szervek közül 35 éve az elsők között hazánkban a Versenyhivatal. Az elmúlt 3 és fél évtized gyakorlata alapján egy olyan speciális jogállású szerv formálódott, mely ugyan a közigazgatás része, de nem a kormány, hanem az Országgyűlés látja el a felügyeletét. Az éppen három évtizede elfogadott versenyjogi törvény alapján ugyanis a Versenyhivatal évente beszámol az Országgyűlésnek, amely dönt annak elfogadásáról. 

A törvényi rendelkezéseknek megfelelően e beszámoló keretében a Gazdasági Versenyhivatal ismerteti:

• a piaci viszonyok alakulását,
• a versenyszabályozás jogi hátterének változását,
• a Gazdasági Versenyhivatal jogalkotással kapcsolatos ajánlásait,
• a lefolytatott eljárásokat és a
• versenypártolási, a versenykultúra erősítését szolgáló intézkedéseit.

Az elmúlt évek gyakorlata alapján mindezen kérdéseket az Országgyűlés szakbizottsága vizsgálta kellő alapossággal, s ami a magyar politikai életet ismerőket különösen meglepheti az nem más, minthogy a Versenyhivatal beszámolóját jellemzően teljes konszenzus szokta övezni, ami egyértelműen az elvégzett magas színvonalú munka elismerése, amiért ezúton is köszönetet mondok személyesen Rigó elnök úrnak és a Hivatal minden munkatársának!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A Gazdasági Versenyhivatal évente nemcsak beszámol, hanem érdemi javaslatokkal segíti is a jogalkotó és a törvényhozó munkáját. Ezzel összefüggésben csupán a mesterséges intelligencia alkalmazására és a technológiai óriások növekvő befolyására térnék ki néhány gondolat erejéig.

A világban az államok, mint a közhatalmak és a globálissá váló gazdasági magánhatalmak közötti erőegyensúly az elmúlt évtizedekben alapvetően megbillent. A közérdeket érvényesítő erő gyengült, a magánérdeket érvényesítő erő pedig meghatározóan nőtt, miközben a mesterséges intelligencia térnyerésével a technológiai és a tudományos erőegyensúly is felborulni látszik.

Mindez versenyjogi szempontból is rendkívül érdekes, hiszen az így létrejött, alig néhány szereplővel működő piacok meghatározó szereplői jelentős mértékben képesek korlátozni a szabad versenyt, az átláthatóságot miközben igyekeznek kivonni magukat az állami fennhatóság alól.

Hasonló jellegű problémák miatt az Európai Unióban is rendszeresen kimagasló összegű bírságokkal sújtják ezeket a vállalatokat, miközben az Európai Unió mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozása érdemi első része csak az idén lép hatályba.

Ezekre a változásokra a nemzeti versenyhatóságoknak is reagálniuk kell. A magyar versenyhivatal 2018 óta összesen 10 ilyen céggel kapcsolatosan folytatott vizsgálatot, melyek közül a Microsoft-al kapcsolatos ügyet emelném ki példaként, ahol a bírságolás helyett egyoldalú kötelezettségvállalás történt, melynek eredményeként a vállalat a mesterséges intelligencia rendszerén magyar nyelvspecifikus fejlesztéseket hajtott végre, melynek társadalmi haszna meghaladja a kiszabható bírság mértékét.

Mindezt azért említettem meg a jelenlévő nemzetközi közönség számára, mert jogalkotóként és jogalkalmazóként egyaránt az az elsődleges feladatunk, hogy a közjót és a társadalmi jólétet előmozdítsuk.

Mindezzel kapcsolatban nem szabad szem elől tévesztünk azt a történelmi igazságot, hogy a legfontosabb műszaki innovációk szinte sohasem jártak együtt automatikusan a társadalmi jólét növekedésével. Ehhez mindig szükség volt egy jól működő államra, közigazgatásra, szabályozó rendszerre, mely biztosította a keretfeltételeket.

Ebben a folyamatban a törvényhozásnak a mesterséges intelligencia korában kiemelt szüksége van a piaci viszonyokhoz közelebb álló hatóságok tanácsára, gyakorlati tapasztalataira. A Versenyhivatalok más állami szabályozó testületekhez képest közelebb állnak a piaci folyamatokhoz. A Versenyhivatalok alternatív vitarendezési mechanizmusaik révén képesek feloldani a technológiai fejlődés gyorsasága és az azt csak követni tudó törvényi szabályozás révén kialakult jogi vákuum okozta kihívásokat.

Bízom benne, hogy a mai tudományos konferencia kellő lehetőséget kínál majd arra, hogy az országonként kialakult jó gyakorlatot összevessék, tanuljanak egymástól és sikeresen alkalmazzák azokat a jövőben mindannyiunk érdekében.

E gondolatokkal kívánok Kövér László házelnök úr és a magam nevében is tartalmas, előremutató tanácskozást!

Köszönöm a figyelmüket!