Nagyon értékes környezeti elemekből álló hagyatékunk, közös örökségünk van. Alig találni Európában olyan jó minőségű termőtalajt, mint a Duna-mentén, a mindennapi kenyérhez való búza nemcsak, hogy megterem nálunk, de nemzetközi viszonylatban is kiváló minőségű. A megtermelt energiával, ivóvízzel, élelmiszerrel való takarékos bánásmód a hagyományos paraszti kultúránk egyik sarokköve volt, nem kell generációkra, elég csak nagyszüleinkig visszamenni, hogy a realitások talaján maradva fogalmazzuk meg, mit is jelent környezetünk védelme és megbecsülése, amely ott rejlik a magyar hagyományokban.

Európában egyedülálló növény- és állatfajok diverzitásának megőrzése hosszú távon nem a globális célkitűzések mentén valósítható meg, hanem a lokális, elkötelezett szemléletmóddal. Vigyázzunk közösen a környezetünkre, óvjuk, mert ez a mi közös örökségünk! Meg kell adnunk a természetnek is azt, ami a természeté. Ha ebben előre tudunk lépni, akkor szinte észrevétlenül többet teszünk a föld klímájáért és a saját közvetlen környezetünkért, mint amikor globális jelszavakat hangoztatva frusztrációt és félelmet keltünk a társadalomban. Konzervatív hozzáállással sokszor többre jutunk, mert a hagyományok megőrzésében ott a tapasztalat is, amelyet a környezetvédelemben is hasznosíthatunk.

Mi, kereszténydemokraták ezt gondoljuk az igazi konzervatív környezetvédelemnek. Konzervatív női politikusként személy szerint is hiszem, hogy ha mindannyian közösségeinkben, országainkban, azaz helyben tesszük a dolgunkat és nem kizsákmányoljuk a természeti erőforrásainkat, hanem odafigyeléssel és tisztelettel használjuk azokat, akkor még az utánunk következők is olyan gyönyörűnek láthatják bolygónkat, mint ahogyan az nekünk is megadatott.

Juhász Hajnalka
a KDNP alelnöke

(Kép:123rf)