Folytatódik a küzdelem klímaügyben – Schanda Tamás a Mandinernek

Jól állunk – összegezte a Mandinernek adott interjújában az uniós csúcson született klímavédelmi megegyezést az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese, aki elárulta: folytatódik a modellváltás a felsőoktatásban, a kutatóintézetek támogatása pedig jövőre 22 milliárd forinttal növekszik.

– Sikerült-e a magyar, illetve a régiós szempontokat érvényesíteni az uniós klímaügyi megállapodásban, a 2030-as célok újraírásában?

– Uniós ügyekben mindig óriási ellenszélben kell dolgoznia a kormánynak, érdekeink gyakran nem egyeznek a régi tagállamokéval. Sok vezetőjük, képviselőjük nem igazán tud elszakadni attól a mentalitástól, amellyel leginkább a gyarmattartókat jellemezhetjük – a saját gazdasági hasznukért szinte bármire képesek. A másik ok pedig a hazai baloldal. Az ő politikai-közéleti ambíciójuk általában abban merül ki, hogy mindenáron meg akarnak felelni valakiknek – persze nem a magyar választóknak, hanem külső hatalmi centrumoknak, erősebbnek vélt külföldi szereplőknek, vagy éppen életidegen ideológiáknak. Sajnos a történelemből is jól ismerjük ezt a típust. Ezek a tényezők a klímaügyi tárgyalásokon is közrejátszottak, közrejátszanak. Mi azonban az elmúlt 10 évben már bevált stratégiát választottuk: kitartottunk az igazunk mellett, és megharcoltunk az érdekeinkért. A teremtett világ védelme ugyanis egy valódi küldetés, a gyermekeink és az elkövetkező nemzedékek életminőségét nagyban befolyásolja.

Schanda TamásSchanda Tamás miniszterhelyettes, a KDNP alelnöke (Fotó: Mandiner)

 Mi következik pontosan a megegyezésből?

– Összegezve az eddigi eredményeket: jól állunk. Magyarország és a térség szempontjából alapvetően kedvezőek a döntések. Megfelelőnek tartjuk az elfogadott célértéket, helyesnek, hogy továbbra is az EU legfontosabb fóruma, az Európai Tanács szintjén született döntés. Számunkra – és meggyőződésünk szerint egész Európának is – rendkívül fontos volt, hogy a szöveg tükrözze: az ipari versenyképességet is védeni kell. Nem maradhatunk le Európa Kína és az USA mellett. Az elmúlt években bizonyítottuk is, hogy e két cél elérése nemhogy kizárná, sokkal inkább erősíti egymást. A tárgyalás és a küzdelem azonban nem ért véget: a klímacélok elérését szolgáló gyakorlati lépésekről még bőven lesznek egyeztetések és viták.

 Kicsit konkrétabban: támaszkodhatunk-e továbbra is részben az atomenergiára, alacsonyan lehet-e tartani a rezsiköltségeket?

– Igen, ez a szempontunk is érvényesült: az atomenergiára most is igent mondott az Európai Unió. Enélkül nem is lehetne teljesíteni a környezeti örökségünk megvédésével kapcsolatos célokat. Ami a további kormányzati intézkedéseket illeti, ezen a téren sem a Brüsszelnek való megfelelés, hanem a hatékonyság az elsődleges szempontunk. Éppen ezért alkottuk meg az erről szóló stratégiát egy évvel ezelőtt.

–​​​​​​​ Mennyire befolyásolja ennek végrehajtását a járványhelyzet?

– A nyolcpontos Klíma és Természetvédelmi Akcióterv végrehajtásával a koronavírus ellenére is szépen haladunk. Ennek az előírásai, illetve eredményei természetesen összhangban vannak a közös európai célkitűzésekkel is, de azt is garantálják, hogy ha a brüsszeli bürokrácia esetleg tehetetlennek, vagy túl lassúnak bizonyulna, akkor is tarthassuk magunkat egy észszerű, valóban hatékony menetrendhez. Visszatérve a rezsiköltségeket érintő kérdésére: a kezdeteknél eldöntöttük, hogy semmit nem engedünk úgy végrehajtani, hogy az anyagi terhei a magyar családokra nehezedjenek. A klímarombolóknak kell megfizetniük a károkat.

A teljes beszélgetés ide kattintva olvasható.