A törvényjavaslat indoklásában hangsúlyozzák: az Alaptörvény alapján minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Az ebből fakadó állami intézményvédelmi kötelezettség teljesítése olyan tényleges és hatékony szabályozást igényel, amely a gyermekeket érő valós veszélyek megelőzésére, felismerésére és kezelésére alkalmas. A gyermekvédelmi szabályozás eredményessége ezért mindenekelőtt abban mérhető, hogy a jogi és intézményi eszközök képesek-e a gyermekeket érő tényleges kockázatokra megfelelő és időben érkező választ adni.

A javaslat a bűnügyi nyilvántartási rendszer érintett szabályait is módosítja. Fenntartja a gyermekek védelmét szolgáló adatmegismerés lehetőségét, ugyanakkor a hozzáférést előzetes hatósági kontrollhoz köti, és további adatvédelmi, valamint technikai garanciákat állapít meg.

A törvénytervezet megerősítené a gyermekek védelmét a közterületi kommunikáció terén is. A közterületi kommunikáció sajátossága, hogy annak megtekintése a gyermek vagy törvényes képviselője döntésétől jellemzően független: a gyermek számára nem áll rendelkezésre korhatár-besorolás, szülői felügyeleti eszköz vagy más olyan lehetőség, amellyel a számára súlyosan káros tartalommal való találkozás elkerülhető lenne. Ez indokolja annak kimondását, hogy a gyermeknek joga van ahhoz, hogy közterületen vagy más, bárki számára hozzáférhető nyilvános térben ne legyen kitéve olyan vizuális vagy audiovizuális kommunikációnak, amely objektíve alkalmas testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésének súlyos káros befolyásolására. A kapcsolódó reklám- és választási szabályok biztosítják e követelmény ágazati érvényesülését – áll a javaslatban.

A törvény további kiemelt célja a kórházi ellátásra egészségi állapotuk alapján már nem szoruló, azonban rendezetlen családi, szociális vagy gyermekvédelmi helyzetük miatt egészségügyi intézményben maradó gyermekek helyzetének mielőbbi rendezése lenne. A gyermek egészségügyi intézményben való tartózkodása nem tarthat tovább annál, mint amit egészségi állapota indokol; a családi, szociális vagy gyermekvédelmi helyzet rendezetlensége nem eredményezheti a szükségtelen kórházi tartózkodás elhúzódását. A törvény ezért egységes, rövid határidőn belül lefolytatandó előzetes gyermekvédelmi helyzetfelmérést vezet be annak érdekében, hogy feltárhatók legyenek a gyermek kórházban maradásának okai, és valamennyi releváns körülmény ismeretében mielőbb meghatározható legyen a gyermek érdekét leginkább szolgáló további intézkedés – írják.

A tervezet szövegében hangsúlyozzák azt is: a digitális eszközök rohamos terjedése új kihívásokat állít elénk, egyre több gyermek már kisgyermekkorban napi rendszerességgel használ okostelefont, táblagépet vagy más képernyőalapú eszközt. Számos kutatás megerősíti, hogy a túlzott képernyőhasználat, különösen hároméves kor alatt rendkívül káros hatással van a gyermekek idegrendszeri fejlődésére, figyelemfenntartó képességére, érzelemszabályozására és szociális fejlődésére, társas kapcsolataira. A gyermekek digitális eszközökkel való kapcsolatba kerülése a veszélyes online tartalmak hozzáférését eredményezheti. Éppen ezért a jövő generációinak testi, lelki, szellemi és szociális egészsége megóvásának céljából fontos, hogy megóvjuk a felnövekvő generációkat a XXI. század digitális vívmányainak veszélyeitől.

A gyermekek digitális térben történő védelme érdekében ezért következő lépésként e törvény olyan figyelmeztető tájékoztató elhelyezésére kötelezi a digitális eszközök (az okostelefonok, a laptopok, az asztali számítógépek, a tabletek, a TV-berendezések, amelyek digitális televíziózást biztosítanak, az e-olvasók, a játékkonzolok, a VR headsetek és az okosórák) forgalmazóját, amely felhívja a figyelmet a kisgyermekekre gyakorolt káros hatásokra. A tájékoztatót minden típusú értékesítés során szükséges elhelyezni, nemcsak az üzlethelyiségekben, hanem az online értékesítéshez használt elektronikus felületeken is – olvasható a javaslatban.

Kitérnek továbbá arra, hogy az online platformszolgáltatások és különösen a közösségi média térnyerése alapvetően alakította át a gyermekek és fiatalkorúak kommunikációs, tanulási és szórakozási szokásait. A digitális technológiák számos előnye mellett ugyanakkor egyre jelentősebbek azok a pszichológiai, adatvédelmi és gyermekvédelmi kockázatok, amelyek a kiskorú felhasználókat fokozottan érintik. A nemzetközi kutatások és európai szabályozási tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a modern platformok működése algoritmikus figyelemfenntartásra, személyre szabott tartalomajánlásra, valamint intenzív felhasználói aktivitás ösztönzésére épül. E mechanizmusok különösen a fejlődésben lévő gyermekek esetében hordoznak fokozott veszélyeket. A túlzott platformhasználat összefüggésbe hozható szorongással, depresszív tünetekkel, alvászavarokkal, önértékelési problémákkal, valamint az online zaklatás fokozott kitettségével.

A szabályozási szükségletet erősíti, hogy a jelenlegi digitális környezetben a platformok által alkalmazott életkor-ellenőrzési rendszerek jellemzően önbevalláson alapulnak, amelyek nem biztosítanak tényleges gyermekvédelmi garanciát. A törvény célja ezért a gyermekek digitális biztonságának megerősítése, a platformszolgáltatók felelősségének egyértelmű meghatározása, valamint a gyermekvédelmi szempontok kötelező érvényesítése az online platformok működésében.