Nacsa Lőrinc: A koronavírus-járvány gazdasági hatásai változtatásokat igényelnek

Igazgatási, gazdaságélénkítő célú, valamint vagyongazdálkodást érintő rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat vitájával folytatta csütörtöki munkáját a parlament.

Nacsa Lőrinc, a KDNP frakciószóvivője

Budai Gyula (Fidesz) közölte: a törvényjavaslat számos jogszabályi pontot módosít a gyakorlati visszajelzésekre figyelemmel, a cél pedig a törvényi rendelkezések hatékonyabb érvényesülése.
    
Magyarország az elmúlt években fontos sporteseményeket rendezett, a javaslat pedig a sportesemény-pályázási és -rendezési tapasztalatok alapján a feladat- és forrásszétosztás hatékonyabb megvalósulását kívánja szolgálni - mondta az egyik módosítási javaslatról, hozzátéve, hogy az előterjesztés kiemeli az állami támogatású, hazai rendezésű, nemzetközi sporteseményeket, valamint az állami támogatásból megrendezendő hazai és külföldi sportdiplomáciai események pályázását és megrendezését, és e feladatokat a felelős miniszter hatáskörébe utalja.
    
A vagyonkezelői alapítványokat érintő változtatásokról Budai Gyula azt mondta: a jogalkotó a módosítással egyebek mellett azt akarja elérni, hogy az alapítónak lehetősége legyen az alapítói jogok gyakorlását az alapítványi vagyonellenőrre bízni. Cél továbbá, hogy az alapítói okiratban lehessen olyan rendelkezés, amely alapján bizonyos esetekben az alapítói jogok átszállhatnának az alapítótól az alapítványra.
    
Nacsa Lőrinc (KNDP) reagálva Budai Gyula felszólalására kifejtette: a salátatörvény valóban sok jogszabályt módosít, de fontos, hogy egy olyan rendkívüli helyzetben, mint amilyet a koronavírus-járvány gazdasági hatásai okoztak, egyes döntéseket meghozzanak, bizonyos szektorokat megsegítsenek, és a piaci igényeknek megfelelően elvégezzék a korrekciókat.
    
Ezzel függ össze több mostani, kisebb változtatás, a javaslatban ugyanis az elmúlt három-négy hónap tapasztalatai összegződnek - mondta.
    
A sportesemények rendezéséről szóló szakaszt a KDNP-s politikus úgy kommentálta: a járvány előtt Magyarországon egymást érték a rangos sportesemények, amelyeknek jelentős, pozitív gazdasági hatásai voltak, például a sportturisták és az országimázs miatt. A járvány után is érdemes lesz ilyeneket rendezni, mert például a vendéglátósok és a szolgáltatóipar más szereplői is jól tudnak profitálni belőlük. A mostani javaslat ezért hatékonyabbá teszi a sportesemény-rendezési rendszert.
    
A járvány által negatívan érintett szektorokban az emberek szerezhessék vissza a munkájukat! - hangoztatta a célt.

**************************************

A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvény módosítása
    
A javaslat egyik előterjesztője, Tapolczai Gergely (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadójaként azt mondta az Országgyűlésben: az előterjesztés elfogadásával az EU-ban Magyarország lesz az első állam, amelyben államilag elismert nyelvvizsga tehető jelnyelvből. Előrelépésként beszélt a jelnyelvoktatói névjegyzék létrehozásáról.
    
Kitért arra, rendezik az egészségügy területén a tolmácsszolgáltatás finanszírozását, a jelenlegi rendszer ugyanis betarthatatlan.
    
Brenner Koloman (Jobbik) a jelnyelvi képzések akkreditációs szakértőjeként felajánlotta segítségét, hogy végre továbbjussanak a jelnyelvtanárok képzésében.
    
Nacsa Lőrinc (KDNP) a diplomaszerzés, diplomakiadás szempontjából nevezte jelentősnek a törvényjavaslatot.
    
Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális államtitkára a Kontakt jelnyelvi tolmácsszolgálat fejlesztéséről beszélt, mert szerinte a koronavírus-járvány is megmutatta annak fontosságát.
    
Tapolczai Gergely zárszavában azon véleményét hangoztatta, hogy nagyon sok jelnyelvhasználó tehet majd nyelvvizsgát és kerülhet ezáltal könnyebb helyzetbe a munkaerőpiacon.

*************************************

Egyes törvényeknek a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítésével összefüggő módosításáról
    
Mátrai Márta (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója elmondta az Országgyűlésben, a szocialista kormány eltörölte a tizenharmadik havi nyugdíjat, a mostani kormány viszont a gazdaságvédelmi akcióterv keretében visszaépíti azt négyéves ütemben. Hozzátette: elsőként 2021 januárjában kapnak a nyugellátásban részesülők plusz egy heti nyugdíjat. Megjegyezte, a juttatás több mint 2,5 millió emberre vonatkozik, annak összege nincs felső korláthoz kötve.
    
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP), a törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének előadója közölte, igazságtalannak tartják a juttatás bevezetésének módját, mert akinek egymillió forint a nyugdíja, az jövőre 250 ezer forintot, míg akinek 100 ezer forint a nyugdíja, csak 25 ezer forintot kaphat. Elmondta, az MSZP azt javasolta, a tizenharmadik havi nyugdíjra szánt keretből mindenki azonos összegben, az átlagnyugdíj szerint részesüljön. Ez 35 ezer forintot jelentene egységesen mindenkinek, ezzel a nyugdíjasok kétharmada jobban járna - részletezte.
    
Nacsa Lőrinc (KDNP), a népjóléti bizottság vélemény előadója arról beszélt, hogy Gyurcsány Ferencék elvették a nyugdíjasoktól ezt a juttatást, a mostani javaslat megszavazása lehetne részükről a bocsánatkérés.

Schmuck Erzsébet (LMP) úgy minősítette a javaslatot, hogy azzal megkezdődött a Fidesz 2022-i évi kampánya. Szerinte a kormány trükközik, mert jövőre nem a 13. havi nyugdíjat kapják meg, csupán annak egy negyedét - tette hozzá.
   
KDNP: ha fennállnak a feltételek, minden évben van nyugdíjprémium
    
Nacsa Lőrinc (KDNP) reagálva Schmuck Erzsébet felszólalására azt mondta, hogy ha a Demokratikus Koalíción múlna, akkor „másodszor vennék el" a 13. havi nyugdíjat.
    
Hangsúlyozta: amennyiben a törvényi feltételek fennállnak, akkor minden évben van nyugdíjkiegészítés és nyugdíjprémium is.