A második világháború után a kialakuló magyar kereszténydemokrácia ott volt Európa élvonalában, és ebben nagy szerepet játszott id. Martonyi János munkássága is – jelentette ki a területfejlesztési miniszer, a KDNP politikusa pénteken Szegeden.
Navracsics Tibor az id. Martonyi János életpályája és munkássága előtt tisztelgő emlékülésen elmondta: az 1946-ban kiadott Kereszténység és demokrácia című kötet - amelyben megjelent id. Martonyi János A szabadságjogok című tanulmánya is - az "ébredő és éppen virágozni kezdő magyar kereszténydemokrácia egy egészen kivételes írása".
A kötet lehetővé tette, hogy két olyan téma kerüljön elő és váljon a politikai viták középpontjává, amely korábban marginális jelentőségű volt: a demokrácia megkerülhetetlensége és összeegyeztethetősége a katolikus és protestáns társadalmi tanítással, illetve a szabadságjogok kérdése – ismertette Navracsics Tibor.
Előadásában kifejtette: id. Martonyi János A szabadságjogok című fejezetben egyrészt nagyon finoman és pontosan elhatárolja egymástól a szabadságjogok liberális felfogását és a természetjogi, a keresztény kultúrkörhöz kötődő felfogását.
A szerző kimutatja azt is, hogy a liberális demokrácia valójában életképtelen a keresztény kulturális háttér nélkül, hiszen mindaz, ami a liberális demokrácia alapelveit jelenti, az tulajdonképpen a keresztény vallásban jelenik meg elsőként
– tette hozzá.
A miniszter hangsúlyozta: id. Martonyi János tanulmányában a fentieken kívül megjeleníti azokat az intézményi garanciákat is, amelyek szerinte a szabadságjogok érvényesülésének és a demokrácia jogállamisági feltételeinek a megvalósulásához alapfeltételek.
Navracsics Tibor közölte, önmagában a tanulmány mind az elméletiségét, mind pedig a gyakorlati perspektíváját tekintve alapvetően hozzájárul nemcsak a magyar alkotmányos fejlődéshez, hanem a magyar kereszténydemokrácia szemléletének formázásához is.
A magyar kereszténydemokrácia ott volt Európa élvonalában
– hívta fel a figyelmet, majd hozzátette: a szovjet csapatok és a hatalomátvétel azonban megakadályozta, hogy Magyarországon a kereszténydemokrácia kibontakozhasson és olyan sikeres legyen, mint a nyugat-európai országokban.
A szovjet csapatok és a magyar kommunisták akadályozták meg az is, hogy id. Martonyi János professzori pályájának közéleti dimenziója ne csak egy múló epizóddá váljon, hanem „tartós, gyümölcsöző” legyen – zárta előadását Navracsics Tibor.
Patyi András, a Kúria elnökhelyettese elmondta, a közigazgatási bíráskodás és a magyar igazságszolgáltatás volt id. Martonyi János tudományos érdeklődésének „szeretett középpontja”.
Görög Márta, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja köszöntőjében kiemelte: id. Martonyi János élete összefonódott a szegedi jogi karral, és az egyetem 150. tanéve alkalmából szervezett programsorozatának egyik kiemelt rendezvénye a Martonyi-emlékülés.
Id. Martonyi János 1910-ben született Győrben. 1940-ben került kapcsolatba a szegedi egyetemmel, akkor, amikor az intézményt a bécsi döntések hatására visszaköltöztették Kolozsvárra. A második világháború lezárása után, 1945-ben az egyetem ismét Szegedre költözött, id. Martonyi János itt oktatott egészen 1980-ig, az államigazgatási és pénzügyi jogi tanszéken tanszékvezető egyetemi tanár volt. Két alkalommal is volt a kar dékánja, egy ciklus erejéig rektorhelyettesként is tevékenykedett. 1981-ben hunyt el.
