A tárcavezető azt mondta: ismertették a delegációval az európai uniós források felhasználásának rendjét és alapvető szempontjait, majd a bizottság tagjai tettek fel kérdéseket. Navracsics Tibor szerint ugyanakkor érezhető volt, hogy a delegáció nem olvasta azokat a háttéranyagokat, amelyeket az alaposabb információk érdekében előzetesen kiküldtek nekik, másrészt számos képviselőnél a politikai előítéletek is befolyásolták a véleményalkotást, ebből adódóan pedig a kérdéseknél időnként tényszerű tévedések is előfordultak.

Kiemelte:

általános észrevételként fogalmazódott meg például a kormány politikai elfogultsága az uniós források elosztása ügyében, amit igyekeztek cáfolni.

 

Ezzel kapcsolatban kifejtette: a megfogalmazódó kérdések alapján azt hallották, hogy „Budapest sértve érzi magát”, a főpolgármester úgy gondolja, hogy méltánytalanul bánik vele a kormány. El kellett mondanunk, hogy nem pártpolitikai ügyről van szó, hanem arról, hogy a gazdagabb önkormányzatoknak ki kell venniük a részüket a szegényebb önkormányzatok felzárkóztatásából - nyomatékosított a miniszter hangsúlyozva, hogy ez nemcsak Budapestre vonatkozik, hanem például olyan „jómódú önkormányzatokra” is, mint Debrecen, Győr, Székesfehérvár, vagy Veszprém.

A cél az, hogy ebben a nehéz gazdasági helyzetben azokat a régióknak adjunk nagyobb anyagi támogatást, amelyek az Európai Unió átlagának a felét sem érik el, vagy éppen csak akörül vannak

 

– emelte ki.

A miniszter közlése szerint a bizottság tagjaitól a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban is érkezett kérdés, amivel kapcsolatban arról tájékoztatták a delegációt, hogy a magyar kormány kötelezettséget vállalt az Európai Bizottsággal való tárgyalások során, hogy az egyajánlatos közbeszerzések arányát az európai uniós átlagra, azaz 15 százalékra viszi le.

Ez az európai uniós pénzekből megvalósuló beruházásoknál már megvalósult, sőt Magyarország már alatta van az Európai Uniós átlagnak, a nemzeti fejlesztési pénzekből megvalósuló közbeszerzési eljárásoknál pedig nagyon közel vagyunk ehhez a célhoz, itt is dinamikusan csökken az egyajánlatos közbeszerzések aránya –fejtette ki.
Kérdésre azt mondta: bízik abban, hogy több kérdésben sikerült legalább árnyalni a bizottság álláspontját vagy eddig kialakított véleményét.

Megkockáztatom, lehet, hogy vannak olyan területek, ahol talán sikerült őket meggyőzni adatokkal, tényekkel és ebből adódóan én inkább abban bízom, hogy hosszú távon egy támogatót sikerült szereznünk ahhoz, hogy az európai uniós forrásokhoz hozzáférjünk

 

– fogalmazott.

Ugyanakkor azt is kifejtette: „mérsékelten optimista” a delegáció látogatását illetően, nem hiszi, hogy túl jó véleményük lesz majd összességében. A miniszter azt szeretné, hogy a tárgyszerűen igazolható, vagy cáfolható kérdésekben fogadják el a magyar kormány adatait.

A közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumi tagjainak kiválasztásával kapcsolatban megfogalmazódott európai bizottsági véleményről a Navracsics Tibor azt mondta: a tavaly decemberi tanácsi határozat a közérdekű alapítványokkal kapcsolatban annyiban állapított meg aggályt, hogy abban magas szintű politikai döntéshozók is részt vesznek, és innen jutottak el odáig, hogy most a tagok kiválasztását is a tárgyalás részévé tették. A miniszter szerint a megoldásnak két végpontja ebben az ügyben: a mostani rendszer, azaz amikor a kuratórium hív be új tagot, a másik véglet pedig az, amikor nyílt pályázatot írnak ki a tagságra. A kettő között lehet valahol a végeredmény, erről tárgyalunk – jelezte.

Abban egyetértés van, hogy az országgyűlési képviselők például összeférhetetlenek lennének, de abban még nem egyértelműek az álláspontok, hogy egy európai parlamenti képviselő vagy egy polgármester is összeférhetetlen-e – tette hozzá.

Szintén kérdésre közölte: az Erasmus-ügy a delegációval való beszélgetésen nem került szóba, de kedden tárgyalt ezzel kapcsolatban Brüsszelben, ahol arra vállalt kötelezettséget, hogy a kormány tárgyalási álláspontját a jövő héten elküldik az Európai Bizottságnak.

Kifejtette: igyekeznek rövidre zárni a tárgyalásokat ebben a témában is, de nem könnyíti a helyzetet, hogy az oktatás oldaláról ezzel foglalkozó biztos Bulgária miniszterelnöke lesz, így az új biztossal fel kell majd venni kapcsolatot.