Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának volt a vendége péntek reggel. Törőcsik Zsolt a magyar kormányfőt először is arról kérdezte, mekkora esélyt lát arra, hogy tényleg világháborúvá fajuljon az orosz-ukrán háború. 

Háború, Nyugat és a többiek

Egy évvel ezelőtt még abban reménykedett, hogy ez a fegyveres konfliktus nem terebélyesedik háborúvá, kevés ország vonódik bele, hamar vége lesz. „Ennek pont az ellenkezője történt” – tette hozzá. Becslések szerint mindkét oldalon százezer fölött van az áldozatok száma, a legsúlyosabb emberi tragédiák tömegei állnak elő nap mint nap. A háborúval kapcsolatban azt mondta:

élesen kettévált a világ közvéleménye. Van a Nyugat, és a többiek

 

– fogalmazott a kormányfő, utóbbiakhoz sorolva például Kínát és Afrikát, akik az azonnali tűzszünetet szorgalmazzák. Tőlük elmondása szerint markánsan eltér a Nyugat álláspontja, a nyugati vezetők szerinte „háborús lázban égnek”. Példaként említette azt, hogy a nyugatiak először csak sisakokat ígértek az ukránokat mára pedig már „bevett téma”, hogy vadászrepülőket is küldenének, és Ukrajnával szövetséges országok katonái is menjenek az országba.

Soha ilyen közel nem volt a világ, hogy egy lokális háborúból világháború legyen

 

– hangsúlyozta.

Békepártiság

A magyar kormányfő a műsorban úgy fogalmazott: „Magyarország a Vatikán mellett az egyetlen békepárti állam a Nyugaton” – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy „mindenki más háborúpárti, de mások az érdekei az egyes országoknak” – tette hozzá. A kormányfő szerint „Magyarországvan itt jócskán üzleti spekuláció, és a háború utáni helyzetből eredő lehetőségek kihasználása. Aki azt állítja, hogy ilyen szempontok nem befolyásolják a döntéseiket, akkor azoknak nem szabad hinni”. Orbán Viktor konkrét országokat nem nevezett meg az érdekek mentén.

Erős hadsereg

A kormányfő leszögezte: „a hadsereg nem egy luxus, és nem egy történelmi szokás” – mondta Orbán. A miniszterelnök szerint minél gyengébb egy ország hadserege, annál jobban ki van szolgáltatva másoknak. A kormányfő szerint Magyarországnak rendelkeznie kell azzal a képességgel, hogy „amikor baj van, akkor mindenki tudja, mit kell tenni”. Az utóbbi tekintetében Orbán Viktor szerint „nem állunk jól, mert elszoktunk a háborútól” – fejtette ki a kormányfő.

„Kellenek azok az emberek, akik fegyverrel is megvédik az országot, tehát kell egy ütőképes honvédség. Növelni kell a katonák számát, és az elkötelezettségüket, és megbecsülését” – tette hozzá. A kormányfő szerint a „a békéhez erő kell” , ebben a mondásban meglátása szerint nagy igazság van.

Guruló dollárok a baloldalon

Az interjúban a magyarországi baloldal is szóba került.

Amíg külföldről finanszírozzák a baloldalt és a hozzájuk köthető médiát, addig ők háborúpártiak lesznek

 

Úgy látja, a kormányfő, hogy a baloldal háborúpárti, míg a nemzeti oldalon állók a békepártiak. „Az utóbbiak szerencsére meggyőző többségben vannak” – mondta a kormányfő. A miniszterelnök meglátása szerint amíg külföldről finanszírozzák a baloldalt és a hozzájuk köthető médiát, addig ők háborúpártiak lesznek.

Európa átalakulása

„Európa hatalmi viszonyainak átszerkesztése egy izgalmas kérdés, gondolkodni kell róla” – mondta Orbán Viktor, a gazdasági évadnyitón elmondott beszédére reflektálva. Elmondása szerint ugyanakkor az egész európai hatalmi rendszer átalakítása csak úgy látható előre, ha a háború kimenetelét is megjósoljuk, és „innentől kezdve a legrosszabb támadásoknak tesszük ki az országot” – hívta fel a figyelmet a kormányfő.

„Felelős politikusként nem spekulálhatok, arról, hogy milyen lehetséges kimenetele lehet a háborúnak. Vannak akik megváltoztatnák a hagyományos európai hatalmi egyensúlyt” – mondta a kormányfő. A háborúva

Az ukrán háború során fontos, hogy az ukránok addig tudnak harcolni, amíg az Egyesült Államok ezt akarja

 

– fogalmazott, hozzátéve: „az amerikaiak közvetlenül részt vesznek az európai politikában a háború miatt”.

Infláció

Orbán Viktor az infláció kapcsán azt mondta, hogy december 31-ére egyszámjegyű lesz a pénzromlás. Bízik benne, hogy ezt gyorsan elérjük míg mások szerint nem. „Az év végére tíz százalék alá kell szorítani az inflációt, és az ehhez szükséges döntéseket a kormány meghozta” – tette hozzá. A meghozott 20 intézkedés az infláció ellen széleskörű elfogadottságnak örvend a kormányfő szerint.

Orbán Viktor közölte, ha „a szankciókat holnap megszüntetnék, akkor a felére csökkene az infáció, és visszatérne egy 2-3 százalékos sávba. Erre jelenleg Európában nincsen esély, és mi nem tudjuk a szankciós politikát eltörölni. Azokat a szankciós döntéseket meg tudjuk vétózni, amelyek közvetlenül fenyegetnék a magyar érdekeket”.

Gyermekvédelem, migráció

A magyar kormányfő ezután úgy fogalmazott: három ügyben van kibékíthetetlen ellentét Brüsszellel, ezek:

• migráció,
• háború,
• genderkérdés.

Ezekben elmondása szerint feloldhatatlan ellentét van. „Brüsszel ragaszkodik ahhoz, hogy a gyermeknevelés terén a szülők szerepe háttérbe szorítható. Aktivistákra bízná a gyereknevelést Brüsszel” – mondta a kormányfő. „Egyszer csak azt vesszük észre, hogy a pedofil-bűncselekmények száma megnő. A szülőknek joguk van ahhoz, hogy a kormány megvédje a gyerekeiket - tette hozzá.

Ezek feloldhatatlan ellentétek, és mivel mi nem fogunk engedni, ezért Brüsszelnek kell majd a végén engednie

 

– zárta gondolatmenetét a kormányfő.