Magyarország az energiaellátás hosszú távú, biztonságos fenntarthatósága és a gazdasági versenyképesség érdekében nem mondhat le a fosszilis energiahordozókról – jelentette ki Aradszki András (KDNP), a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelős államtitkára az országos bányásznap központi ünnepségén csütörtökön Gyöngyösön.
Az NFM, a Magyar Bányászati Szövetség, a Bánya-, Energia- és Ipari dolgozók Szakszervezete, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, valamint a Mátrai Erőmű Zrt. szervezte ünnepségen Aradszki András úgy fogalmazott: az intenzív szakterületi egyeztetéseknek, a lehetőségek közös feltérképezésének köszönhetően jól halad a magyar bányászat jövőjének megreformálása.
Szavai szerint Magyarország – az atomenergia és a megújuló alapú villamosenergia-termelés részarányának növelése mellett – szinten kívánja tartani a fosszilis energiaforrásokra, így a szénhidrogénekre és a lignitre alapuló energiatermelést.
A kereszténydemokrata államtitkár arról is beszélt, hogy az energiapolitika legfontosabb kulcsszava ma már az energiabiztonság, amely nemcsak gazdasági, hanem egyre inkább geopolitikai, stratégiai kérdés is. Kifejtette, a kormány intézkedéseinek fókuszában elsősorban a földgáz-ellátás biztonságának megerősítése áll, ami elsősorban a „limitált beszerzési útvonalakkal" magyarázható.
Emlékeztetett: az Európai Unió célja az energiaunió irányába való elmozdulás, amely a lakosság és az üzleti fogyasztók fenntartható, versenyképes és megfizethető energiával történő ellátását szolgálja.
Aradszki András kitért arra is, hogy Magyarország energiafüggőségének csökkentésében jelentős szerepet játszik a szénhidrogén-kutatás. Nagy kihívást jelent ugyanakkor, hogy a kőolaj ára 2013 óta több mint 60 százalékot esett, ezért az olaj- és gázipari vállalatok a kutatásra, termelésre fordított beruházási költségeiket számottevően csökkentették. Ezért a szektorba irányuló befektetések megtartása, bővítése érdekében határozott kormányzati intézkedésekre volt szükség – mutatott rá.
Az államtitkár szólt arról is, hogy a bányák gazdaságos üzemeltetése csak piaci alapú működés mellett képzelhető el.
Valaska József, az ünnepség házigazdája, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke arról beszélt, hogy a rendezvény ráirányítja a figyelmet az egyre inkább visszaszoruló szénbányászatra. Felidézte: az erőmű biztosítja Magyarország villamosenergia-felhasználásának mintegy 15 százalékát, évente 8-9 millió tonna szenet hoz a felszínre, a társaság pedig – a beszállítókkal, alvállalkozókkal együtt – 9300 embernek ad munkát.
Elmondta, köszönet illeti a kormányzatot azért, mert az újkori Magyarország történetében először vállalta, hogy az atom- és a megújuló energiák mellett a fosszilis energiahordozók is az energiastratégia részét képezik.
Hozzátette, a Mátrai Erőmű stratégiája ezzel összhangban három pillérre épül, a hazai lignitvagyon hosszútávú hasznosítására, a megújuló energia hasznosítására, és az energiatárolásra.
